Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1972-04-13

lások a szovjet ipar felé.A jövő szempontjából is meghatározott fontosságú a Minőségi Cipőgyárnál, hogy mielőbb el tudjuk érni a követelmények teljesítését. Személy szerint én voltam, aki a PM felé azt a javaslatot tet­tem, hogy ne kerüljön a vállalat szanálására sor, pont ezeket az összefüggéseket figyelembe véve. A vállalat hirneve való­jában fennáll, mert a nyugati piacokon most is el tudják adni az árut. Biztunk és bizom abban, hogy a vállalatnál bekövet­­kazatt kezik a kibontakozás. Valójában elkészített a vállalat megfelelő intézkedési tervet és a jövő évi nyereség-tervét. Nem a minisztériumot akarom mentesíteni, de a vállalat vezetés letette, hogy ez van. Szemrehányást kaphatunk, de vizsgála­tokat kezdtünk és itt jött a probléma. Kerestem olyan megol­dást, hogy tisztán lássunk. A tisztánlátás érdekében sem tud­tam más megoldást tenni, mint Markovits elvtársat megagitálni, hogy ténylegesen táruljon fel az a probléma, ami van. Bizalom _ volt - talán túlzott bizalom is - kaphatunk ezért kritikát. Markovits elvtársat azért állítottuk be, hogy tisztán lás­sunk, és nézzünk szembe a valódi tényekkel. A vállalat rend­behozása érdekében nagyobb segítséget senkitől nem kaptunk voln,a bárkit tettem volna oda. A vállalat a társgyáraktól is sokkal több segítséget kap azóta, ez volt az elképzelésem és ma is helyesnek tartom! Leglényegesebb, hogy feltárult a valódi probléma, ez bármilyen lesúlytó is a tények, akkor is tények maradnak, bár előbb tudtuk volna meg, hogy ilyen súlyos probléma áll fenn. Az elmúlt pár hónap alatt a való, reális képet kaptuk, stabi­lizálódott a helyzet, nem romlott tovább és ezt eredménynek értékelem, hogy megállt a további belső romlás, megszűnt a vezetésnek a széthúzása,^ egységes lett a vezetés a párt, a szakszervezet és gazdasági vezetés között, mindenki egy út­ra tért, hogy meg kell oldani a problémákat. Van előbbre ^ lépés, és ezt szubjektívnek lehet nevezni, és objektívvá kell, hogy átalakuljon. A felelősség kérdése teljesen jogos az elvtársak részé­ről, Markovits elvtárssal lényegeben egyet értek, amit mon­dott. Magunk, a minisztérium is felelősek vagyunk érte, ko­moly tanulságot kell levonni a jövőre nézve. Legjelentősebb hibának azt Ítélem meg, hogy túlzottan biztam Barabás elv­társban, ismerve azt a gazdag vezetői tapasztalatát, amivel rendelkezett és rendelkezik, ebből következett. Többszörös figyelmeztetések történtek, ez volt a hibánk. Nem mentségül kívánom elmondani, de nagyon nehéz, ha egy régi múltú veze­tőnél e^y ilyen döntést kell meghozni. Ebből következett, hogy miért nem előbb, miért nem radikálisabban? Ebben téved­tem, ebben hibáztam. A leglényegesebb kérdés, hogyan tovább? En úgy Ítélem meg, hogy feltétlenül várnunk kell május közepéig. A megtett intéz­kedések hatása gyakorlatilag most jelentkezhet csak, mert másfél hónap után nem létezik, hogy jelentkezhet az ered­mény. Azt javasolom, hogy május 15.-e legyen, utána való­ban a hogyan továbbot világossá kell tenni; rendezni kell a vállalat pénzügyi problémáit, addig az időpontig újra meg kell nézniük a kiadott bérrendezés problémát is. Ami feltét­lenül indokolt, annak is meg kell találni a megoldását. V- 8 - v

Next

/
Oldalképek
Tartalom