Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1971-12-09

■ é i J - 3 - • mára a tervek nem kötelezőek. Mi ennek a lényege? A 11. oldalon .szerepel: "tervbe vettük, hogy kiaóieti jelleggel egyes munkahelyeken olyan bérezési rendszert vezessünk be, amely a teljesítmények mellet az adott munkafolyamat ergonómiai jellem­zőit is figyelembe veszi." Ezzel kapcsolatban is kérünk tájékozta­tást. Továbbá arról, hogy alsó szinten milyen a viszony a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek között, milyen a kapcsolat fentről lefelé és lentről felfelé? Orosházi Béla elvtárs: Milyen létszám-igénnyel járt, hogy az uj szervezeti sémára ráálltak? Csonka Ferenc elvtárs; Az OGV. PB. milyen gazdasági napirendeket tárgyalt, milyen vita volt és Cserny elvtársat meghivták-e? Milyen módszerek alakultak ki a vállalati Sz.B. előkészítésében? Milyen számszerű tervcélok vannak a terv-előmutatóban és mennyire egységes az álláspont ebben? A jutalom-folyószámlákról és az időbé- L rés dolgozók vállalati arányáról szeretnék többet hallani. ^ Horváth Lá.szló elvtárs: - válasza -Az Igazgatói Tanács munkatervét maga az I.T. tárgyalja meg és hagy­ja jóvá. Van egy rangidős titkár. 0 javasolja az opponenseket. Gaz­dasági egyszemélyi döntés van, ami az információ bázison nyugszik. Végső fokon a vezérigazgató dönt. Vállalati és hitelszabályzatnál Í3 igy van. A taktikai tervvel kapcsolatban: Vannak hosszutá.vu és középtávú ter­vei a vállalatnak* A mi vállalati tervünk olyan komplex terv, amely az elgondolásokat előkészíti és meghatározza a feladatokat. Másik ol­dal: a valóságot nem akarja úgy megfogni, hogy akkor is a terv le­gyen kötelező, amikor export megrendelésről van szó. Lényegében a mi | éves tervünk rendkívül rugalmas. Lem. vittük be a vállalati munkába a terv bürokratikus veszélyeit. Azonban bizonyos határig érvényes a rugalmasság, a mozgási lehetőség gyakorlatilag korlátozott. Azt mond­hatom, hogy ez a rendszer probléma (Hentesen működik és nincs olyan, hogy irreális, laza lenne az éve3 tervünk. Az uj bérezési rendszerrel kapcsolatban: Objektív vizsgálatokkal akar­juk megközelíteni az emberek munkateljesítményét. Rendkívül sok min­den közrejátszhat, - hőártalom, zaj, zsúfoltság, stb. körülmény - amely a dolgozó munka teljesítményét csökkenti, vagy növeli. Azzal próbálkozunk, hogy ezzel púralel legyen a bérezési rendszer is. Kapcsolat a különböző szinteken: azt hiszem nem fejlődött ki nálunk bürokratikus, vagy szolgálati szintnek számitó túlságos elválasztás. | Pl. velőm a gyárban nagyon sok titkár tart kapcsolatot. A tömegszer­vezotiek rendszeresen, de nagyon sok alapszervezeti titkár is meg- I keres. Fordítva sincs máskép. \ vezetők hatékonyságát csak hosszabb idő után lehet kiértékelni. A vezetést nem tanuljuk és nem taníthatjuk. Kidolgoztunk egy működési szabályzatot. Mi úgy érezzük, hogy az adott körülmények között, a mi erőnkkel, a saját és munkatársaink képzett­­'■ ségóvel viszonylag jó hatásfokon tudunk dolgozni. Előreláthatóan íagy feladatokat is végre tudunk hajtani. Fejlesztés-kutató intéze­tünket fel kellett emelnünk arra a szintre, amelyen jelenleg van. I I l1 ‘-----------------------------....-----------------iiirnf I—— I — ------------------------------------J | _______ vju*- •• - | ------- -------|----------------------------------m---------j--------------!gg--------------------------------- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom