Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1969-11-20

f ' ■ I'': 'k

r

AJingfc'l vétől ■ p munlcágarún.)>; osökkénéaénok okai

A tagfelvételi munka során mindig találkoztunk olyan jelenségek- 1 kol, nór?etokicol, molyok akadályozták a párt sorainak nagyobb mértékű növelését, illetve a helyesebb foglalkozási arány ki alaki tá-nát. Olyanok, mint a kényelemszeretet, a párt politikájának egyik, vagy másik oldalával való egyet nem értés, a tagdíj miatti nagyobb kiadás, a pártban lévő egyes személyek kommunistához nem méltó magatartása, egyes pártszervezetek elégtelen munkája, családi befolyás, stb. Viszont az utóbbi 2 évben, de főleg az 1969-ben történt visszaesés azt mutatja, hogy a szokásos nehézségek mellett újabb vagy újabbak léptek fel, illetve a korábbiak közül némely erőteljesebben jelontkezik. Megítélésünk szerint a visszaesésnek a következő főbb okai vannak:

1. / Az emberek egy részének az uj mechanizmus bevezetésével kapcsolatos, kezdotbon,várakozó álláspontja"később egyes negatív ^clonséfTck a hatása. ísmore'tesV'' hogy" a munkások körében az uj i ^ mechanizmus propagaLábakor elég sok kétely volt, végül zömük

arra az álláspontra helyezkedett, hogy amit mondunk az többségében jó, de majd meglátjuk a gyakorlatban. Az uj mechanizmus gyakorlati tapasztalataiból viszont a munkások ogy jelentős része a negatív vagy az általa negatívnak vélt oldalt hangsúlyozza, mivel nincs kellő áttekintése az egészről. Pártszervezeteink egy része pedig nincs kellően felkészülve arra, hogy az összefüggéseket jól magyarázhassa. Az évi 1-2 %-os I árszínvonal növekedésből azt a következtetést vonják le,hogy * az.. ó í e b s z invonal csak lassan növekszik, stagnál vagy csökken.

Ugyanakkor vállalati méretekben a munkások átlagos jövedelme 6,1 %-kal nőtt 1960-ban. Vagy a jelentősen megnövekedett munkaerőforgalom és az ebből származó üzemi szervezetlenséget, valamint az uj munkásnak az előző munkahelyéhez viszonyított nagyobb bér adását szintén az uj mechanizmussal hozzák összefüggésbe. Az I-II-III. kategória körül kirobbant vita, mely f' 1969. ápriliséban / a nyerő sgór ó s z‘o s edé s kifizetésekor/ érte

el a csúcspontját, ellenérzést és bizalmatlanságot keltett a munkások egy jelentős részében.

2. / A oárti.ágálj korábban is probléma volt, de az utóbbi időben

jelentősön e'iá7tó'rb'é~lcoruTt. 1960-ban az Ó'v'os TcTszami'tánra való atTTr-.-ssel a párttagok -mintegy 8 %-ának nőtt meg a tagá.

dija, 1969-ben pedig' a nyereség beszámítással a párttagság 125 %-ának. Ezen l'-pósekkel a partszervezetekben két éven at /szinte int '.zjuénye aftn-b-tuilc.. t agd i j körüli vitát. E téma saj- 1 nos" nem maradt meg a párttagság körében, erről tudtak a pártonkivüli műnk' 3ok is. A párttagság egy része, soknak tartja a párttagsággal járó összkiadásokat is. Felsorolják, hogy mozgalmi c lókra mennyit költenek havonta, /párttagdij, szakszervezeti tagdíj, pártoktatási anyag költsége, Népszabadság, üzemi sajtó, legalább egy folyóirat, időnként politikai kiadványok vásárlása./ A tagdíjjal kapcsolatos vitákkal párhuzamosan tapasztalható, hogy nőtt a dolgozók között - még a párttagok egy részénél is - a túlzó anyagiasság. r~

./.- 5 -43._____________ ;