Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1969-10-23/du
__ ^ ___ ___________„_—---------- —------------------------1 ~ ’ > •> I • -21-VI. A TAKÁCSI IHTÉZj.LA"YE'K Miig,,Kg; Sí KÖLTSÉGVETÉSE JS A jFEJLESZI ÉSI ALAP " " Tervezési koncepciónk kimunkálása szempontjóból foglalkoznunk kell, hogy milyen összegű, költségvetési is fejlesztési hitelekkel sz.ömölhetünk az elkövetkező tervidőszakban* A tanácsi költségvetés az állami költségvetésnek az a rástfíe, amelyből a tanács, az illetékességi területén élő lakosság Imi szükségleteit kielégíti. A tanácsi költségvetésnek két fő része van: a./ fejlesztési alap költségvetése* ^ /őzen keresztül valósulnak meg u területi lakosságot szolgáló fejlesztések/ [ ^ b«/ fenntartási költségvetés, /'a meglévő és a fejlesztéssel létrehozott intézményeket ebből tartjuk fenn, igy a fejlesztési alap és a fenntartási költségvetés között szoros kapcsolat van/. Az uj gazdasági mechanizmusban kapott nagyobb tanácsi önállóság a kerületben nem járt a saját bevételek körének növekedésével, de a gazdálkodás takarékosabbá vált. /A jelenlegi arányok: 1969 évi tervszinten./ Megnevezés költs é gvet és______________rvjleoztesi alap ____ millió Pt-lban fa millió Pt-bV.n ~fo Saját bevétel 32,5 S& 5,0 62 felsőbb taná,csi hozzájárulás 109,5 77 3,0 38 Összesen: 142,0 + 100 8,0 100 /+ folujit Isi költségvetés nélkül, melynek összege 4,8 millió Pt./ i A folyó évi 147 milliós fenntartási költségvetés összege 1970-ben kb. 6 fa-kai emelkedik, de olyan adatok nincsenek a birtokunkban, amelyek i a IV. ötéves tervidőszakra vonatkoznának. Számottevő emelkedéssel nem számolh tünk, igy a fejlesztési alapról és a következő t^rvoiklusban reálisan 40 millió forintot vehetünk figyelembe, A bevételek növelése a hitelek körónok csak kis részére terjed ki mindkét területen. Ennek ellenérv ezzel a lehetőséggel fokozottabban kell élnünk, m«rt a saj.'.t bevételi többletek a kerületnél maradnak, s fel lehet használni az ellátás színvonalénak növelésére. Pokozott gondot kell fordítani az adóhátra lékek csökkentésére, az adóalapok jobb kimunk'.1 ösára, az adóellenőrzések hatékonyságának növelésé ae. Eredményesebben kel 1 összehangolni _a z. ip- r-, a k erős k e de lom- és adTpó'li tikót. Az" ip'-.ri és a' kereskedelmi oszt ó ly h' tekoliyréSbr.ti vegyen részt az ki y$. l ‘■In?' «' v
