Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-12-26
• > * - 9 é •s ' Ami ebből következik: nekünk a partbizottságnak, pártvezér ősegeknek adódnak feladataink és különös figyelmet kiván, ha a termelékenység, bérgazdálkodás, munkaerőgazdálkodás, nyereség, stb, kérdésekről beszélünk^ A pártszervezetek figyelmét nyomatékosan fel kell hivni arra, hogy az elért eredmények mellett, még jelentős tennivalók is vannak. Csonka és Vértes elvtórsak utaltak erre. Ezt el lehet fogadni, de a figyelmet arra kell forditani, hogy a pártmunka eszközeivel, ott ahol erre szükség van, jobban kell ösztönözni, mert bar le lehet egyszerűsíteni a dolgokat a munka termelékenységének alakulása során, de ügyelni kell arra, hogy annak ne legyen negativ kihatása. A bérgazdálkodásnál fékek, szelepek vannak, már többször is foglalkoztunk vele és állásfoglalás is van. Azt kellene nyomatékosan kivinni: emberek lássátok az a vita és erőfeszítés, melyeket tesznek a pártszervezetekben olyan, hogy kell és látni, van még akkor is további tennivaló, ha az a vélemény, hogy itt semmiféle változtatás nem lesz. Ennek függvénye: hogyan biztosított az 1968-evi tervteljesités és az 1969-évi indulás? E kérdéssel való foglalkozás sorún felsőbb szinten nyilván megfelelő L _ döntésre kerül sor, de mikor, hogyan, milyen formában, azt még nem lehet 1 tudni. /‘"N Az anyag levitelére vonatkozóan javaslom elfogadásra, hogy úgy a pártbizottságokon, mint az alapszervezeti titkárok előtt ismertessük , hozzávéve a vitában elhangzott főbb kérdéseket* A szokásos havi információba is dolgozzuk be, mert bár eddig is jeleztük, azért most is bele lehet venni. Azért vetem fel az anyag ilyenfajta hasznosítását, mert ezen vizsgálat tapasztalatai alapján még határozottabban utalni kell arra, hogy a pártszervezetek szerepe, feladata továbbra is az, melyet bedolgoztunk az 1968-as intézkedési tervünkbe: "Kisérjék figyelemmel, időközönként tűzzék napirendre, vitassák meg és ügyeljenek arra, hogy tiszteljék rendszerünk törekvéseit, a népgazdasági és a helyi érdekek szem előtt tartását." Az általánoson túl, ennek a húrom kérdésnek a helyi jobb elemzésére és azután a többi feladatok meghatározására ösztönözzük a pártbizottságokat, az alapszervezeteket. Pl: bér és munkaerőgazdálkodás tekintetében lehet utalni olyan dolgokra, mint Rachfát elvtárs mondotta. Kezdettől azt mondjuk, helyes munkaerőgazdálkodást kell kialakítani, melyhez a pártszervezetek adják meg - a pártmunka eszközeivel - a szükséges segítséget. Az eredmény ma még váltakozó képet mutat. Helyes, hogy helyenként az uj gazdasági mechanizmus körülményeinek megfelelően vizsgáljuk és alakítjuk. E három kérdés helyes értelmezése érdekében konkrét tennivalókat kell megfogalmazni annak figyelembe vételével, ügyelni arra, hogy megfelelő legyen. Petrák elvtárs felvetett olyan kérdéseket, mely a Ktsz-ek és a Tsz-ekben dolgozó szakemberek jövedelmét és egyebeket illeti* Ez aktuális téma, növeli politikai gondjainkat, mert ez nem a munkás-paraszt szövetség irányába hat, helyi viszonylatban pedig kihat az üzemi munkásságra is bizonyos mértékig. Ami pedig a munkaerővándorlást illeti, ilyen értelemben a jelzés pozitív és jó ha arra gyors reagálás van. Bizonyos rendszabályokat már hoztak, mikor február- márciusban a sajtó témája lett. Az üzemekben ez problémát jelent továbbra is. Esetenként kell és. hoztak is adrninisztrativ rendszabályokat, de a dolgok megoldása nem egészében csak ezen múlik. Csonka elvtárs által elmondottaknak felsőbb szerveknél hangot kellene adni. Ilyen értelemben kicsit jobban lehetünk türelmetlenek és igényelhető az operativitás, a menetközbeni megoldás. Kicsit jobban lehetne vitatkozni és a reagálás is erősebb lehet. Egyetértek azzal, hogy az átlagbér, bérgazdálkodás, törnegbérek, bér színvonal további fejlesztése szükséges. Ez az egyes üzemeknél folytatott vizsgálatok során kijön és ez olyan, hogy bár ebben nem egyformán vannak I • / •
