Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-06-06
__ _ _ ----- --------- --------------—---------------------------- • T ^ ip I i d arai szinten ehhez kapcsolódik, amelyek megérő írtak, miért nem oldódtok meg. Azt hiszem ez az egyik kérdés, ami az elmúlt évek során a Minisztérium és az egyetem közötti vitát vagy meg nem értést eredményezte. Úgy érezzük, hogy a Mi nisztórium amikor óllástfoglol szintén követelményre támaszkodik, de ez egy szűke bt) körű 110-60 fős cső őrt, olsósorban a vezető tudósok közvéleménye. Mikor mi közvéleményre hivatkozunk egy-egy személy megítélésében, akkor úgy érezzük, hogy az I.éves hallgatótól a tanársegédi, adjunktusi karig egy szélesebb közvélemény re tám; szkodunk. Amikor arról van szó, hogy e y alkalmatlan embernek a nyugdíjazását javasoljuk, akkor úgy érezzük, hogy a felsőbb szakmai vezetőnk, tehát elsősorban az Eli. Miniszteri UK; praktikusabb és türelmesebb, mint ahogy kellene, mórt annak a 50-40 vezető szakembernek az érzékenységét nem kívánja megsérteni* Az igaz, hogy ennek a 30-40 embernek az érzékenységét megkíméltük, ugyanakkor úgy érezzük, hvgy több száz ember érzékenységét sértettük meg, akik önmagukban jelentéktelen ogyedek, de mint tömeg fon- 1 tosak és jelentősek* Meglehetősen szép előrehalad .st tettünk a vezető káderok leváltásában, illetőleg kinevezésében és ezek az eredmenyek jobbak mint 'a korábbi 5-6 esztendő eredményei. Tehát elég sok kérdés megoldódott és még többet javasoltunk, mert úgy éreztük, hogy ezek érettek, viszont a Minisztérium úgy érzékelte, hogy ezek megoldásának ütemét lassítani kell, mert esetleg nagyobb kellemetlen visszhangot keltene a kellet, nél. Itt nemcsak a nyugdíjazásokra gondolunk, hanem a kinevezésekre, előléptetésekre, és elsősorban a raásodprofooszőri kinevezések kérdésére. Ebben a mai napig sem tudtunk egyöté teni a Minisztériummal, véleményünk szerint már korábban meg kellett volna oldani. Ugyancsak Húrt oÍvtársnő kérdezte a párta lapszerve zetek és állami vezetők közötti kapcsolatot. Három olyan alapssorv<;zetlink von, ahol sem a professzor előtt, som a gártonkivüliek alőtt nincs komoly tekintélye a pártszervezetnek. \iz elsősorban a , árt szervo zet gyengeségéből, éretlenségéből, taktikai készség hiányából adódik, hogy nem tudott olyan tekintélyt kivívni ..agának, ami az együttműködést reálissá tenné. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy . zokot a pártszervezeteket megerősítsük, ennek ellenére eredmény csak évek múlva várható. Mi áltáléban a , árt tagok kiállását, megbecsülését illeti; az 1050 | oktatóból 250 párttag. Mig az 1950-es évek végéig kevésbé igényesen tudtunk pártépi test végezni, addig az elmúlt b-10 évben a párttagok | felvetőiénél már olyan normákat szabunk, ami ©levele pluszt jelent a párt önki vülier.kel szemben, nemcsak olitikai lóg, hanem emberi, politikai, szakmai normák tekintetében is. És mivel ez a plusz a párttagoknál érzékelhető a ; ártönkivüli oktatókkal szemben, ebből következően a megbecsülésük is biztosított. Bar van néhány ;árt tag oktató akiről ez ne:;, mondható el, de természetesen nem ez a jellemző. A közé. káderok között viszont még kevesebb a párttag, mint a hallgatóknál és igy a part befolyása csak a szakszer vezet ..e rétéin belül történhet. Vértes elvtársnak válaszolva a vidéki és budapesti állások vonzerejét illetően. Erre számszer an nem tudnék válaszolni, mivel a pályázatok julius 15—ig futnak be, azonban az elmúlt évek tapasztalatai • / • KO l —______________i--------------1---------J
