Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1967-02-02
Stadiriger elvtára: Többször szóba kerül az objektivitás és őszinteség kérdése, /ötadinger elvtárs foglalkozott e kérdés elméleti és gyakorlati problematikájával./ A jelentést annyiban .éra tartom kielégítőnek, hogy bár megmutatja, a helyzet nem kielégítő, vagyis rossz, de nem azt, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva, javult, vagy romlott a helyzet. Az elemzésben alkalmazott módszereknél is vannak olyanok, melyek elgondolkodtatóak. Pl: a VIII, általános és a gimnázium I.osztályának összehasonlítása. Itt olyan számokat vetettek össze, mely nem reális, mivel köztudott, hogy a középiskolák I.osztálya általában a "buktató" osztály. Probléma van a tanulók pályairány itásónál is mert leginkább az van, amit a gyermek mond, márpedig ebben a korban - a továbbtanulásról és pályaválasztásról - nem tud reálisan határozni. A gyermek véleményének is figyelembevételével, elsődlegesen a szülők és pedagógusok közösen döntsenek ezen kérdésekben* Csatlakozom Takács elvtárs azon észrevételéhez, melyet elmondott. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha tapasztalható ilyen a gyakorlatban. Pl: a legjobb munkások százezreit emelték ki különböző beosztásokba, de nem lett mindenki miniszter, főosztályvezető, igazgató, stb., hanem ilyen a művezető is aki voltaképpen számos esetben konkrét fizikai munkán dolgozik. Ezen rendelkezés ezek gyermekét is hátrányosan érinti. E kérdés ma valóban i - nem egyesek, hanem - százezrek problémája. Javaslatokkal, az előterjesztésben egyetértek, az it^ elhangzottak kiegészítésével, Törekedni kell egy egészséges fejlődésre úgy, hogy már a középiskolákban is segíteni kell a fizikai dolgozók gyermekeinek beiskolázását, a kívánt arányszámban, majd a középiskolai négy év során 4a azt követően is úgy, hogy megfelelő felkészültséget szerezzenek egyetemi, főiskolai szinten. Javaslom, // csak néhány nagyüzemben legyen ilyen témával taggyűlés és azt lehetne csinálni, hogy valamilyen tájékoztatót adjunk az összes pártszervezet számára, felkészülve az 1966/67-os tanévre, mert a jelenleginél már elkéstünk. Orosházi elv társ: Nagyon jó dolog, hogy a pártszervezetek a hozott határozatok egyes részleteivel igen konkrétan foglalkoznak. Ilyen értelemben pl. a GANZ-MÁVAG megtárgyalta a vidékről bejáró dolgozók helyzetét, az OGV. megvitatta a nagy-családos munkások és az egyedül lévő családos anyák gondjait, problémáit,.stb. Nagyon jó, hogy o témát mi is VB elé hoztuk. Úgy érzem az anyag elkészítése során, mód és lehetőség lett volna még arra is, hogy e kérdést r mélyebben vizsgáljuk és elemezzük, hogy ezzel is segítséget adjunk a pedagógusok ilyen irányú munkájához. Jobb lett volna, ha e két iskolát adja a jelentés egészében és nem kerületi vonatkozásban hoz adatokat. Egy-egy pedagógusnak - az általa ltópviselt iskolában - legjobban a kiváló és a leggyengébb gyermekekkel kell különös gonddal foglalkoznia. Jó lenne ezzel a 18 gyermekkel behatóbban foglalkozni, megnézni konkrétan, hogy miért ilyen rossz a tanulmányi eredményük. Meg kellene nézni azt is, mi az oka annak, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek 32,5 %-a megbukik az általános iskolában. Látva a problémát, a megoldás is eredményesebb lenne. Meg kellene nézni, miért morzsolódnak le a gyermekek, és az okokat megszüntetni. Vagy, megnézni azt, hogy az egyetemre kerülök ne ennyi, hanem több legyen a fizikai dolgozók gyermekei sorából. Itt megoldás lenne az is ha a pedagógusok vállalnák ezen fiatalok patronálását, segítését, nem csak a középiskolákban, vagy általános iskolákban, hanem főiskolai, egyetemi szinten is. Én is úgy érzem, itt nem rossz, hanem rosszabbodott a helyzet. A statisztikai adatoknak gyakran van olyan veszélye, hogy azokból vagy túl szép, vagy esetleg túl rossz következtetéseket lehet levonni. Úgy érzem a javaslatokat el lehet fogadni azzal, hogy jobban kimunkálva,- egyedi esetekben - kérni az üzemi pártszervezetek segítségét. . / . < h n %/ $ b 0 - 21 - I
