Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1967-03-02
< ‘ ' i ■-> * > _ 15 _ A VB-ülésen megtárgyalták az alapszervezetek hatáskörét, valamint a kádermunka javításáról, a káderek szakmai és politikai fejlődésének szükségességéről is tárgyaltak. Olyan módszereket kell kutatni,amely a gazdasági szervező tevékenységet segit jól megoldani. Az egyik ilyen módszer,amit már eddig is helyesnek,jónak tartott: a komplex intézkedési terv, ami a gyárakban már elkészült.Most készül a mienk, melyet PB-ülésen elfogadtatunk,megvitatunk. Feladatunk lesz,hogy az ebben foglaltakat végrehajtsuk. Szükséges felkészíteni kádereinket az uj gazdasági irányítás rendszerére, de éppen olyan szükséges az 1967. évi feladatokat az üzemeken belül végrehajtani.Mert ha rossz a rendszer,az indulás, akkor az uj mechanizmusra való rátérés rosszul fog kinézni. Szükségét érezte,hogy ezeket aláhúzza. Ezenkívül is kezdanényeztek egy pár dolgot: Pl. OGV-n belül volt egy önköltségcsökkentő brigád, amely a szocialista brigád óimért harcolt. Meghatározta,hogy melyek a legfontosabb alapterületek, ahol milliókat i lehetne nyerni. Ez ellaposodott. Az utóbbi hetekben megbeszélték, hogy ezt kiterjesztik s mivel az egy btigád kevés, az önköltség csökkentő brigád tagjai vállalták,hogy minden gyárban külön brigádot alakítanak,átadják tapasztalataikat, hogy ott is megfelelően dolgozhassanak.Ily módon szeretnének segíteni az 1967 évi terv végrehajtásában. Még egy problémáról,amit Szépvölgyi et. vetett fel: önállóság kérdésével kapcsolatban a nagyvállalati önállóság nyilván a vállalatra vonatkozik. Ezt úgy értelmezik,hogy ők ép olyan önállóságot élvezzenek a jövőben,mint ami a nagyvállalatra vonatkozik. Tehát a gyárak törekvése ilyen vonatkozásban elég nagy. Elhatároztűk,hogy ezt a kérdést alaposan megnézzük,hogy hogyan legyen megoldva,mennyire terjedjen ki az,mert az önállóság kérdése elsősorban eszköz arra,hogy gazdaságosan dolgozzék az illető gyáregység. „ Sok probléma, sok vita van az üzemekben. Hogy az emberek hogy Ítélik meg a mechanizmust; akármit látnak, legyen az anyagraktározásnál, uj gép tárolásnál hanyagság, stb* rögtön azt teszik fel: vajon az uj mechanizmus ezt ki fogja birni,vagy milyen változás lesz ezen a téren.Kapcsolatba hozzák a bérrel, az életszinvonal problémájával, a lakáskérdésekkel is. Sok problémát okoz ennek megértetése. Stadinger et.: imponáló, ahogy be lett terjesztve és elő lett adva az anyag. Megnyugtató,hogy széleskörűen és nagyon alaposan készülnek fel, de Horváth et. válasza egyáltalán nem nyugtatja meg és elsősorban ahhoz szól hozzá,hogy az alaprendeletek hiánya mennyiben akadályozza a munkát. Ezt a problémát azzal hidalta át Horváth et., hogy nagyvállalat vagyunk, valahogy ki kell dolgozni, hogy miként dolgozzunk a jövőben. Elég baj, ha nem tud többet, kb. 10 hónappal az uj gazdasági irányítási rendszer, a reform bevezetése előtt. Először is az uj viszonyok között egy alapvető rendelkezésre van szükség. Az egyi, hogy mi az, ami szabályozva lesz és mi az, ami nem. Lehetnek intervallumok, utak kijelölve, hogy ezen kell valahogy menni. Ezek nélkül az állami előírások nélkül amik még nincsenek kidolgozva, ki lehet dolgozni egy nagyon szellemes rendszert pl. az OGV-nél és lehet, hogy ezek a szellemi tevékenységek jók is lesznek, csak nem biztos, hogy majd beleférnek abba a határba. Valami ennél konkrétebb eligazításra, előírásokra most ./• ‘ ................................—-----------*------------------------------------------------------------------m Km*'------------------- -----------------------------------. ■------------------------------------------------ ■ ----------------------------------------*-----------------------------------------------------------------—’-----T— ■ ■
