Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1965-09-30
- 8 -§ Az információról: fentről le és forditva. Van egy sor ember, akiket bizonyos kérdések foglalkoztatnak még indokolatlanul is. Ilyen a disszidálások kérdése. Különösen jelentős ez nálunk, ahol egy sor ujságiró és hasonló beosztású ember dolgozik. Ezt csak példának hoztam fel. A tájékoztató munka hatékonysága az agitáció. M0st az van, lejön a tájékoztató és két nap múlva szinte úgy néz.ki, mintha nem is lett volna róla szó. Vagy, Itt van a párttagság igénye. Elemezni kellene azt, miért van az információ. Pl, ha leváltanak valakit nem hiszik el, hogy csak annyi van, amennyit mondanak, - többet várnak. Vagy, milyenek a tájékoztató munka káder feltételei. Ennek elemzése a tájékoztató munka megjavítását elősegítené. Szerintem VB ülésen és másutt is többet kellene foglalkozni a pórtmunka néhány kérdésével, de nemcsak igy mint itt vagyunk, hanem ezen túl, tovább kellene menni, mint pl. az ágazati vezetés és stb. Pataki elvtárs kint volt és vizsgáltuk e munkát. A taggyűlések száma sokkal több, mint korábban volt. Hol van torzulás? A taggyűlések nagy hátránya, hogy tájékoztató taggyűlés, tehát az alapszervezeti feladatokat - hogy azok a pártdemokrácia fórumai legyenek - nem töltik be, mert számszerűen ki^ pipálják pl, ebben az évben több volt, mint q korábbi években - a korábbi 1 48-cal szemben az elmúlt 8 hónap alatt 51 taggyűlés volt már eddig is -de nem hiszem, hogy ezen taggyűléseknek a mennyisége pótolná a minőségben való differenciát, mert az van, hogy nagyon sok diktált napirend van a taggyűléseken és ennek az a következménye, hogy nem jut elég idő és energia arra, hogy saját területük problémáival is megfelelően foglalkozzanak. Jó lenne a pártmunka, munkamódszer és munkastílus kérdéseit időnként bonckés alá venni. Daczó elvtárs kérdésével függ össze, az az érzésem, hogy a pártmunka hatékonysága nem valami magas fokon áll. Mit értek alatta? Nekem sokszor az az érzésem, hogy mikor konkrét gazdasági kérdésekről van szó és egy-egy üzem problémáit vitatjuk, mint volt a Cipőgyár kérdése, az ezzel eltöltött kb. 3 óra nem nagyon viszi előre az ügyet, mert ez igen sokmindenből tevődik össze és ha mi itt a szivünket kitesszük, akkor sem megy előre az Ügy, Nemegyszer megtárgyalunk vállalati kérdéseket, majd újra ide kerül megvitatásra és a tapasztalat legtöbbször az, hogy nemigen, vagy csak igen kismértékű a változás pozitív értelemben. Egyszer ezzel tőlünk okosabb embereknek foglalkozni kellene és országos tapasztalatok alapján elemezni. Szerintem az uj rendszer szerint nem javult ez az irányítás. Nem rosszabb, mint krrábDan volt, de ha a korábbit jónak értékeljük, akkor minden rendben van, de ha forditva van, akkor van probléma. Szerintem a kapcsolat, mely a kerület és köztünk van az normális, jó, nem tudom kellene-e ezt menynyiségében növelni, talán tartalmilag igen, de elsősorban nem ez a probléma, mert ha gondunk van leülünk megbeszélni, partnerhez jövünk. Itt általában • a pártbizottságok lelkén szárad, ha van valami probléma. Ami a pártélet rendszerességét illeti, ón azok közé tartozom, aki nehezen vallja be, de itt azért van fehér folt. Ebben az évben tartottunk 5 PB ülést két napirenddel, fontos elvi kérdésekkel és most 3 hónapja nem tartottunk egyet sem, bár készen van egy PB anyag, de az előadó külföldön tartózkodik, a másik napirend pedig nem megfelelő, igy visszaadtuk átdolgozásra. Vagy, pl. a nyári "uborkaszezont” nem tudtuk kiküszöbölni, az alapszervezeti taggyűléseket nem tudtuk letartani. Júniusban bezárult a sor és most szeptemberben kezdődik újra a pártélet. Ez igy megy évről-évre, nem is tudom hogyan lehetne megváltoztatni. . / . _______________________________________________________________________________.J ■----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------T~ 1
