Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1964-07-09
» é- io -- Rendszeresein kritika tárgyát képezik állami irányitó és gazdasági életünk kérdései;, ErŐ3 az a nézet, hogy az állami-^és pártvezetés összhangja nem biztosított, s ennek alapvető oka, hogy nincs elméletileg kidolgozva a szocializmus felépítésének időszakára a vezetés rendszere, A régebben megfogalmazott,^ klasszikusok által nagy vonalakban meghatározott elvi kérdéseket nem fejlesztettük tovább a kor követelményeinek megfelelően. A pártvezetéstől országos szinten tudományosabb elméleti munkát, az állami vezetéstől pedig fegyelmezettebb, határozottabb végrehajtást várnak. A gazdasági vezetést gyakran tehetetlenséggel és hozzá nem értéssel illetik s gyakran általánosítanak. ^Mindezt pozitiv alapállásból, az ügy féltéséből mondják,- még akkor is, ha igazságtalanok - mert nem az elért eredményeket tagadják, hanem azt mondják, "hol járhatnánk már, ha nem igy vezetnénk, mivel lehetőségeink sokkal gazdagabbak, mint ahogyan azt kihasználjuk". Vélemény, hogy a vezetésben sok 1 a hozzá nem értő ember, akik korábbi, ténylegesen nagy politig~N' kai tetteik babérjain ülnek s ezek nem támogatják kellően a tehetséges fiatal szakembereket. A kritikai hang mellett igénylik a szóvátett hibák kijavításának erőteljesebb, dinamikusabb megszervezését is. Újabban hallani olyan véleményeket is, hogy a párt- és állami vezetők mostanában nem szivosen hallgatják az őszinte, szókimondó kritikai megjegyzéseket, ezt az elbizakodottság előjelének tartják. Igen sokszor hozzáteszik, hogy "annakidején is igy kezdődött",- Az általános politikai vonalvezetésről hallható olyan vélemény, hogy "mintha túl szemelőtt tartanánk, hogy nyugaton mit szólnak tetteinkhez". Abban teljes egyetértés van, hogy bel3Ő dolgainkat alá kell rendelni a nemzetközi harc követelményeinek. S hogy mi 1956-ban ^éppen elég sok gondot okoztunk a nemzetközi munkásmozgalom ügyének ahhoz, hogy van most mit jóv átennünk. De talán "túlságosan is érvényesitjük e törekvéseinket",- Az utóbbi időben a nacionalista jellegi megnyilvánulások szaporodtak. A KGST szakosítási törekvéseinek kezdeti időszakában érződött egy hullám. Az azonban viszonylag hamar lacsendesedett. Most, a Román Népköztársaság KGST-vel szembeni intézkedései, valamint a romániai belső helyzet következményeként ez a hangulat erősebb lett. Románellenessóg jelei is láthatók: "Ezek mindig tudják, hogy mikor kell kilépni" - vagy "Miért ugrálnak, az erdélyi magyar fával és ásványi kincsekkel kereskednek" stb , Kétszinüeknek tartják a politikai vezetést és politikájukat ^a kinyilatkoztatások ellenére is a kinai platformmal való kacérkodásnak tartják. Ismét növekedett azoknak a hireknek a mennyisége,^ amely a Romániában élő magyar kisebbség megkülönböztetéséről szólnak. Olyan vélemények is elhangzanak, hogy "mi tartjuk magunkat a proletár internacionalizmushoz, de a román párt ezt magára nézve nem tartja kötelezőnek", A napokban egy kollektívában arról be szélgo trek, hogy "ezévben lejár a Trianoni Szerződés, és ha mi azt rabló imperialista döntésnek tartjuk, akkor az azt ismétlő 1945-ös határelosztá3i rendszert is most változtassuk meg." K I i____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________:__________________________________________
