Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1964-07-09
—' • - ’ “ ' ------T > I f- lo - I nénk úgy dolgozni - és úgy is indulunk -, hogy minden munka politikai munka legyen. Azért is minden munkánk politikai munka,mart közel 3oo társadalmi aktivát tudunk mozgósítani. Nem jól még, de igyekezni fogunk minél aktívabbá tenni őket. Egyetértek azzal,hogy nem megfelelő színvonalú a mi munkánk,mi magunk is érezzük, többet kell hogy tegyünk A PB. részéről megvan a se^itség,hogy ebből a nehéz helyzetünkből kijussunk. Szervezeti változások folyamatban vannak,ettől is várunk javulást . Tardos et: Sokan dicsérték a jelentést,, egyetértek vele, de van hibája,ami minden jelentésnek a hibája; ennek is az,hogy 27 oldalra sikerült és mégis kénytelenek voltunk leegyszerüsiteni a problémákat. A problémának csak az essenciája,nem a probléma. Egy-két problémát felvet,hogv jobban megértsük azokat a nehézségeket,melyekkel a Rádió kommunistái, a < PB.küzdenek. Kapcsolódom Suha.ida et. kérdéséhez.,mit csinálunk külfölddel annak ell lensulyozására,amit az imperialisták a szocialista országokkal, elsősorban Magyarországgal kapcsolatban tesznek. Magyarázzuk, nem holmi liberalizálódásról van szó; lényegében ők sem tudják,mit akarnak, - a kapitalista rendszert akarják visszaállítani, ezt viszont nem lehet kimondani - tehát amit akarnak, valamiféle változtatott szocializmus, jugoszláv rendszerű, olyan szocializmus, ami elvisz a Szovjetuniótól. Különösen az értelmiségi réteg Nyugat-Európában, a saját társadalmi berendezkedésével nincs megelégedve; a legértelmesebb értelmiségi réteg figyelemmel kiséri,mi az,ami itt végbemegy, mert keresik a kiutat# A múltkor nagyon helyesen Gáspár et. a Művész Szakszervezetben tartott előadást, többek között mondta,hogy mi a pártiskolán tanítjuk a szocialista politikai gazdaságtant.holott mi sem tudjuk,mi ez. A szocialista országokban késhegyre menő viták folynak néhány közgazdász között, és ahány közgazdász, annyiféle vélemény van. Nem tudjuk indokolni a törvényszerűségeket ,melyek a szocializmust meghatározzák. Mindazokat,amik itt összefoglalva szerepelnek,mint ideológiai problémák, ennek jegyében kell nézni. Nálunk is keressük az utat, van elégedetlenség ebben a kereső munkában,de úgy kell venni,ahogy van,mert nem is lehet másképp. A pártszervezetben egészséges szellem van, ott is sok a keresés, az egyéni vélemény kevesebb,mint amennyi kellene abban az irányban, hogyan menjünk tovább,hogyan lehet gyorsabban előremenni. A békés egymásmellett élés: senki nem akar háborús politikát folytatni. A kérdés ott vetődik fel,hogy a békés egymásmellett élés szocializmushoz vezet elvileg, ez világos. A gyakorlati problémáknál van a kérdés,miKor a riporter kimegy üzembe,látja a munka menetét,hogy alakul, itt keletkezik a konfliktus,mely sok embert megzavar,aki a kapita** lista országokban már járt. Látják,nem u^y megy a dolog,ahogy kellene, megmondjuk,nem megyünk előre,lemaradások vannak, hogyan fogunk győzni a kapitalizmus felett. Ezek az elvtársak látják,olvassák a nyugati közgazdasági folyóiratokat, ott komolyan veszik a versenyt. Látják a nyugati "demokrácia" hiányosságait, - a tőké's országokban ügyesen álcázzák a demokrácia hiányát - "demokrácia" a munkahelyen van* Egyik finnországi látogatásom alkalmával felvetették,hogy náluk van egy törvény,miszerint a kormán/ az összes dokumentumokat köteles a sajtó rendelkezésére bocsájtani - bizonyos kivételekkel. Rögtön hozzátette, ezek a kivételek lassan olyan nagyszámunk,hogy nem tudják,mihez lehet hozzáférkőzni. Nálunk elvileg a dokumentumokba bele lehet tekinteni, illetve vannak egyesek.melyeket megmutatnak. Ennek lélektani hatása nagyon fontos kérdés. Ok szabadsággal dicsekednek - de lényegében ugyanolyan megkötöttségeik vannak ebben,mint nekünk. Minden szigorúan titkos. _____________n_________,
