Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1964-01-09
(iyorki elvtárssal együtt voltunk két zuszlóalj-gyülésen és megdöbbentem mikor elérkeztünk a pisztoly kérdéshez - ugyanis nem kerültük meg a gondolatot - olyan zömmögés volt, úgy éreztem magam, mint a függő tükörben, mint volt 1956-ban. Mikor utaltunk arra, hogy nem elvi kérdésről van szó egv sor elvtárs elkezdett nevetni azzal, hogy mégis arról van szó. A szazadgyüleseken mar elég jól alakult a helyzet. Tapasztalat, hiába érvelünk mi, ha nincs közöttük szövetségesünk, mert a szazadgyüléseken a legnagyobb hatasa annak volt, amikor közülök valaki felállt és állást foglalt a határozat mellett. Nagyon érdekes volt a partonkivüliek hozzáállása. Aiiol én is voltam felállt egy parconkivüli és elmondotta:"egyetértek a határozattal és úgy akarok ölni, dolgozni, ha nyugdíjba megyek, a két gyermekemre hagyom mindezt'*. Utalt arra is, hogy ö pár go akivüli. Úgy néz ki egy sor pártonkivüli egyetért a határozattal, egy sor párttag nem. Zászlóalj- és századgyülések után azon gondolkoztam, hogyan i z-s, lehetne e kérdést szervezetileg jobban vinni. De, nem lenne helyes ezt szervezetileg tovább vinni, mert amit mi és ők el tudtak és tudtunk mondani, elmondtak. Ezért javaslom ilyen szervezett vitákat ne csináljunk, de tartsuk rajta a kezünket és vegyük figyelembe, itt lényegében a párt politikájáról van szó. Befejezésül: nekem is az az érzésem, az előkészítéskor voltak bizonyos problémák, önmagában az, hogy szeptemberben megszületett a határozat, majd kiküldték, de utána jött egy telefon és leállították a levitelét, igy decemberig mi nem beszéltünk rüla, de beszéltek mások, - elég sok helyen kiszivár-gott - és elég negatív formában, melyek felfokozták a hangulatot és ez nem segitett, sőt sokat ártott. Mindezeket jelezni kellene felfelé is. Pataki elvtársi én a Hir. szazadnál voltam. Az ország minden részéből találhatók ott emberek. Nagyon tanulságos volt. Kezdetben 6 hozzászólás volt, egymásután mind okosan érvelő, egyetértő. Már úgy nézett ki lezárhatjuk, nincs probléma. Majd hetedik, nyolcadiknak felszólalt egy elvtárs és azt mondotta, hogy az előtte szólók hazudtak^ nem igy van és utána ugyanezt mondotta el a többi is különböző formában. A magam részéről ilyen következtetést tudtam levonni. Itt alapvető harc folyik és ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni. Maga az alapkérdés, a szubjektivizmus is nagyon pozitiv azért, mert érzelmileg ezek az emberek úgy szültak hozzá: megvédeni a rendszert, mert féltik és ebben van pozitiv és negativ. Ezek derék emberek, de egyike-másika telve rettenetes nézetekkel. Úgy kell felvetni a kérdést: 3 ember azt mondotta nem bizik a Pol.Biz. határozatában, a másik 3 azt mondotta, nem bizik a saját társában, mert különbséget kell tenni az igazgató- és a fizikai munkás munkásőr között. Mikor megkérdeztük és kiben bizik, megállt és elkezdett gondolkodni. Egy ilyen bizalmatlan, bezárkózott szektás vonás van. Ezeknél az embereknél a párt politikájának teljes értetlensége tapasztalható. Másik, az eszmei-, vagy elméleti bátortalanság kérdése: az a pár ember, aki elmondotta állásfoglalását a határozat mellett, utána már nem volt bátorsága felállni és Megvédeni az igazát a társaival szemben - még bizonyos bátoritás után sem. Ez engem nagyon megdöbbentett. Az elzárkózást fel kell számolni, az .ilyenirányú politikai nevelést, sokkal határozottabban kell csinálni kezdve a gzázad-parancsaokoknal. O / . ____________ _________________________________________________________________________ ________ * ■ «- * I
