Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1963-07-13
- 9 - * Van olyan tapasztalat is* hogy a kutat<5 intézetek pártszervezeteinek munlcája nem eléggé differenciált, ugyanakkor nem eléggé tudjuk azt sem megmondani, hogy a párt szervez et ele hogyan miképpen segitségk a szakvezetést, vagyis a pártszervezetek ilyenirányú segítésének módszerét sem látom egészében kielégítőnek, illetve maga sa z invonalunak• Az lenne a javaslatom próbáljuk földolgozni, esetleg hosszabb időn át vizsgálva és értékelve, hogy milyen munkával foglalkoznak itt a párt szervezet elcC Itt különösen KG 3! és egymás közötti kapcsolat torén vannak komoly differenciák még Jutató és kutató között is. Ha o munkáta pártszervezetek jobban tudják segíteni, lényegesen jobban állnánk ozon a területen. Esen kivül a hazai óo külföldi tapasztalatcsóróre is nagy szükség lenno. íTee vél-otIonul vetettem föl, hogy a kutató munkának nélkülözhetetlen segédeszköze a műszaki lehetőségek biztosítása. Az az érzésen, hogy a műszaki segédeszközök nem eléggé biztosítottak, _ mely hátráltatja a munkát. Ezért az lenne a javaslatom, nem kellene-e a felsőbb párt szerv ele, hez fordulni és jelezni e problémát, mivel a kerületünkben olég sok Jcutató intézet van és ezekben a műszerezettség óö a műszaki lehetőségek terén komoly hiányosságok tapasztalhatók. Jelezni kellene ezt is, hogy kutató intézeteinkben elég sok párhuzamos jellegű munka folyik és ez nem is csak helyi, hanem országos jellegű probléma. Caerny elvtársi a jelentés tanulmányozása és az elhangzott kiegészítés alapján'az a megítélésem, hogy az tükrözi a reális helyzetet| de gazdasági, szalonod vonatkozásban korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt hallottuk. Igen nehéz feladatra vállalkozott a bizottság mikor 6 intézet tevékenységét próbálta összefoglalni, mivel őzen Intézmények tevékenyágé igen váltakozó és igen differenciált. O E témakörben az adott oélkitüzóot úgy tudnánk a legroálioabban megvalósítani, ha az adott kutató intézőtök mindegyike saját területével kapcsolatos kérdéseket taggyűlésen megvitatja és határozatokat hoz a további munka fellendítésére. Majd a taggyűlések tapasztalatai alapján kellene ezen intézményeket külön-külön elemezni és úgy értékelni a Jutató intézetek tevékenységét, egyben meghatározni a további teendőket. A kutató intézeteknél felmerül a KGGT-vel való kapcsolat, mely nem minden vonatkozásában mondható kielégítőnek, nem kielégítő a Jutató intézetek közötti kooperáció sem, de problémás maga a Jutáiéi munka és kérdéses, hogy alkalmazott, vagy adott kutatási témával foglalkoznak-e? Elsősorban nem ott van a probléma, hogy nem profilba vágó kutat ásóidul foglalkoznak, - függetlenül attól, hogy alkalmazott, vagy adott kutatással fogíalltoznak-e. A nem megbízásos kutatási tárnákból jelentős anyagi részesedése van az intézetnek, - itt 3 h-os személyi jutalmazás van és talán több esetben ezek hátráltatják a saját gazdasági munkák megvalósítását. Rendkívül alacsony a Jutáté intézeteiben a Jutató- és segédszemélyzet arányát úgy néz ki, hogy egy segédszemélyzet sem jut egy Jutatóra, ami azt jelenti, hogy a Jutató kénytelen olyan munkával tölteni az idejét, mely nem az ő feladata lenne, azaz jóval kisebb kópességü személy is elvégezhetné, ő pedig ezen időt a Jutatás céljaira használhatná fel. * 7 * / _____________________________________________Ki___________ / , , J&& - >
