Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-30
* ■> w'V--'- 6 - I Gazdasági vezetők politikai oktatásánál a gazdasági oldala kerül előtérbe, ezért a Pol.Gazd. oktatására nagyobb gondot kellene forditani, mert ez összefügg azzal, hogy nemcsak dolgozni kell, hanem a gazdaságos oldalát is kell látni és itt egy sor hiányosságot tapasztalok én is. A szakmai ismeretek is elmaradottak. Általános szinten - egy szűk rétegtől eltekintve - túlságosan a hazai szintre épül rá "apáról- fiúra", és kevésbé érvényesül a műszaki propaganda, amely a külföldi szakirodáLomra támaszkodik, mely szükséges lenne, hogy közkiccsé váljon. Nem egy esetben itt valamin kísérleteznek, kint pedig már régen ismert dolog. Ahhoz, hogy mindezt megértsék az általános műveltség terén kellene fokozottabban előre menni. Iskoláink is még most kezdenek kibontakozni abban, hogy milyen gazdasági ismereteket tanítsanak. Ezért van az, hog y a klasszikus anyagokat elsajátítják, de a közgazdasági ismeretek megmaradnak a főkönyvelők vonalán, - nincsenek elterjedve,-v s részben vonakodnak is tőle. Mi most erre a vonalra tértünk át és meglepő volt, milyen alacsony szinten állunk ezen a területen. 1 Mikor a vezetés színvonaláról beszélünk fent úgy mondják} rájuk ez nem vonatkozik, hanem csak az alsóbbakra és végülsis nem marad senki. Van olyan jelenség is mely birálot formájában mutatkozik meg - felülről kifogásolják, de saját területen megnyugszik abban, hogy ő csak birál. Mint Kurucz elvtárs mondotta, mindenki eggyel lejebb dolgozik, bele szólnak, nem hagyják élni, nem hagyják vezetni. Könnyebb azt a munkát végezni, mely egy szinttel alacsonyabb. Ebben bizonyos dolgok közrejátszanak, de főként az, hogy nehezen találják meg azt a bizonyos szintet, melyen tevékenykedni kellene. Pl: miniszteriális szervek is olyan alacsony szintű dolgokkal törődnek, amely 3-4 lépcső kiiktatásával másnak a feladata lenne. így nevelődtünk fel és gyakran volt az is, hogy amit csináltunk, nem jó, igy vártuk, hogy valaki mindig megmondja mit kell tenni. Ez összefügg az önállóság kérdésével. Nagyon előre tudunk menni, ha fent kezdjük meg a rendcsinálást annak rendje- módja szerint. Oktatás vonalán nem tudom hogyan lesz megoldható a pártonkivüli vezetők beiskolázása, mert a párttag és pártonkivüli vezetők politikai hozzáállása lényegesen eltérő és a páx-toktatásban, különösen a beiskolázásnál nem tudom hogyan fog ez megoldódni. Szerintem, most amikor azt mondjuk, hogy bátrabban vonjunk be pártönkivülieket is a pártoktatásba, először is alkalmassá kell ! tenni őket arra. Pl: ha két osztályvezető munkáját összehasonlitom, nagy különbség van a kettő között - a párttag javára - bár azonos állami iskolai végzettséggel rendelkeznek. Mausz elvtárs: ha a gazdasági vezetés színvonalát ezen számokon kérésziül nézzük, akkor a számok tükrében haladás, fejlődés van. Kérdés, hogy á haladás olyan mérvű, amely lehet és szükséges és mennyi ráfordítással tudtuk ezeket hozni. Segitenek-e, melyre azt mondjuk, hogy gazdasági vezetők a párthatározatok szellemében dőlf óznak. Vannak azonban ellentétek, u.n. vállalati és gazdasági rdekek, de vannak egyéb beható tényezők is. A nem kellő tervkészités és a nem kellő vezetés arra késztetett vállalatokat, hogy helytelen vállalati normativákkal dolgozzanak, mely ugyan az utóbbi években javult, mivel mindig jobb és jobb terveket kapunk. .________________________________''' 5___ í ,, . ... *
