Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-01-10
* & ( ■ / ___j .MSZMP VIII.,BIZOTTSÁGA Budapest, 1962. január 6. Készült: 2o példányban Ikt.sz. 1/1/962. -/ SZIGORÚAN-. BIZALMAS I__...--... JüL,—. • dél 1 A körzetek politikai munkája §f(,^^|jterületen. A körzeti párttagság kb. 5o %-nak van konkrét pártmegbizatása, /pártcsoport bizalmi,: lakóbizottsági elnök, stb./, kb. 15 %-ának olyan az egészségi állapota, hogy a minimális pártmuhka végzése is nehéz számára. Egyrésze olyan nézetekét:vall, hogy miután nyugdijbament pártmunkát sem kell végeznie, A partvezetőségek e nezet ellen is eredményesen harcolnak. # k \rs ■■ A!' párttagság felkészítése a politikai munkára rendszeresnek ev -. ható, de nem elég céltudatos és konkrét. Színvonalában, bár - V vált a jelenlegi követelményeknek még mindig nem felel meg. Á vezetőségi ülések rendszeresek,' többségében előre meghatározott napirendi pontokat tárgyalnak. Többet foglalkoznak a párt politikáját érintő kérdésekkel, A napirendek es•határozatok tartalmában és színvonalában van még'javitani való. A vezetőségi ülések aktivak, határozottabban fellépnek a szektás mézetek és gyakorlat ellen /pl. VIII/6-os, lo-és 11-es körzet/#< Javult a vezetőségek irányitó tevékenysége a pártfeladatok kiadása és el- • lenőrzése, a tagsággal való egye ni foglalkozás. Pl.- az 1-es körzetben a vezetőség a tagságot lakásán is felkeresi és elbeszélget velük. A 8-as körzetben a taggyűlésen helytelen nézeteket valló elvtárssal, - a taggyűlésen kapott bírálaton túl vezetőségi, ülésen is: fogl ál koztak. — Taggyűléseken megtárgyalták a párt politikájával kapcsolatos több olyan kérdést, mely segiti a munka javulását. Pl. "A párt szövetségi politikája", - "A vallásos világnézet elleni ideológiai harc", - "A szocializmus alapjainak lerakása hazánkban", - "A nacionalizmus",'- "A Moszkvai Nyilatkozat", - és a "Német kérdés" c. témákat. Ezekre a kerületi PB biztosított előadókat. "A Moszkvai Nyilatkozat"ésa "Német kérdés" megtárgyalásánál a Szovjetunió szerepét igen pozitiven értékelték, egyetértettek a határozottabb erősebb hanggal, a Szovjetunióban és a nálunk tett intézkedésekkel. ’ A fenti kérdések .megtárgyalásánál probléma volt:- a kisiparosság, parasztság jól keres, miért engedjük;- a kispolgári rétegek nem kapcsolódnák be a politikai munkába, megérdemlik-e e túlzott bizalmat? Vigyáz zunk a • •' túlzott.bizalommal a pártonkivüliek felé:- megtörtént á mezőgazdaság átszervezése 9o %-ban, miért nem mondhatjuk ki, hogy leraktuk a szocializmus alapjait; , ‘ -- éles viták voltak azon, - lehet-e párton belül vallásos személy? - Olyan,vélemények alakultai: ki, hogy - nem. Nehezményezték, hogy a kormány segiti az egyházat és tapasztalható volt bizalmatlanság a vallásos pártonkivüliek • felé. • L._____________________________ -A/fo ' • . — "J—
