Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-05-31
Vita: Balogh elvtárs: a középiskolákkal szeretnék elsősorban foglalkozni. NagyonTelyeslem Kovácsné elvtársnő azon megállapítását, hogy minél több jó erőt vigyünk a középiskolákba,, Szükséges ez egyrészt azért, mert a gyermekeket megfelelő oktatásban kell részesíteni, másrészt - itt gondolok főként a munkás és paraszti származású gyermekekre - ne csak elkezdjék a gyermekek a középiskolát, hanem fejezzék is be. Mi olyan mértékben, mint szükséges lenne, az iskola problémát nem tudjuk megoldani, ezért igen helyes, ha a Tanács keresi azon lehetőségeket, melyen keresztül igyekszik minél több embernek középiskolai végzettséget biztosítani. Ehhez tartozik még az is, - bár jóllehet, hogy ez csak az én véleményem - a 3-as rendű gyermekeket nem szabad a továbbtanulásból kizárni, mert saját tapasztalatom szerint is, ezekből igen értékes emberek lehetnek. A lemorzsólódást én úgy vetném fel, hogy a pedagógus nyilatkozha' . tik kedvezően a békeharcról, ha saját iskolájában azt, hogy a beiratkozottak minél nagyobb számban be is fejezzék az iskolát, nem tudja biztositani. A kitüntetéseknél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Nekem az a véleményem, hogy még frissítés árán is nekünk ezt kell biztositani. Igen nagy hiba, hogy pl. Lomonoszov egyetemet végzett történelem szakos pedagógust napközis felügyelőknek helyeznek el, holot középiskolákban, főiskolákon igen nagy szükség lenne rájuk. A pedagógusok politikai egységére vonatkozóan: két számot hiányolok, bár nagyon értékesnek tartom a jelentést. Amikor a pedagógusok politikai egységéről beszélünk, helyes kiindulni a béke kérdéséből, mert a politikai egységet elsősorban ezen mérjük le. Viszont nekünk a szocializmus építésében való egyetértésre van szükség, s ezt kell biztositani a pedagógusoknak is. A politikai egységet mérni lehetett volna azon is, hogy a kerület pedagógusai az oktatási reform megvalósításában hogyan foglalnak állást. Itt vannak kérdések, melyek közvetlenül is érintik őket és itt megmutatkozik, hogy egyesek ebben aktivak, vagy passzívak. Ami a világnézeti állapotokat illeti: nagyon elgondolkoztató, hogy 195o óta az egyetemeken szervezett marxi-lenini oktatás folyik és ebből jegyeket szereznek, de ha a munkájukban ilyen hiányosságok mutatkoznak, akkor meg kell nézni, hogy az egyetemeken ezzel a kérdéssel hogyan állnak. Ilyen a felszabadulás után végzetteknél nem fogadható el, s különösen nem fogadható el a tanári karnál. Próbáljuk felmérnik, hogy a pedagógusoknak hány százaléka áll marxilenini talajon. Ha szimpatizánsok alatt mi azt értjük, hogy kb. 2o $-a törekszik erre, ez igen kevés. Éppen ezért ezen a téren bizonyos intézkedésekre van szükség. Ami a klerikalizmussal kapcsolatos, én úgy fogom fel, hogy pongyola megfogalmazás. Itt politikai harcra gondolok és amikor az ateizmusról beszélünk, beszélnühk kell a világnézeti feladatokról. Amennyire én ismerem és eljutnak hozzánk a jelzések, ez azt mutatja, hogy az iskolákban jóval nagyobb a verés, mint feltételezni lehet. Ezt bent nálunk is felvetem. Annak dacára, hogy ezt rendelkezés is tiltja, az utóbbi időben bizonyos mértékig még felszabadultabban alkalmazzák, mint évekkel korábban, • / . am i- 9 -
