Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-05-17
- r-Ugyanakkor azt is látni kell, no ;y a berendezések kapacitás vizsgálatát 1956. után megszüntették. Most újra kötelező ennek a mérése. Nyilvánvaló, hogy ez a vizsgálat létszámtöbbletet fog eredményezni egyik-másik vállalatnál. ügy gondolom, hogy a vizsgálat időszakában, az elvtársak részére még nem általc rendelkezésre bizonyos adatok, azóta azok már elkészültek. A jelenlegi 1.23 átlagos müszakszámot 1961-ben 1.31- re és az ötéves terv végére 1.66-ra kívánjuk felemelni. Mit fog ez jelenteni konkrétan. Azt fogja jelenteni, hogy az összes 'alapvető gépeknél két műszakban fognak üzemelni és a szűk keresztmetszetű gépparknál üzemelni fog a három műszak is. A másik észrevételem az, hogy a korszerűtlen gépeket nem mindig kell kivonni a termelésből. Adódik olyan dolog, amikor egy gép elavul, de ez nem jelenti azt, hogy el kell dobni. Ezeket a gépeket újra fel kell szerszámozni és akkor lehet.vele termelni. Azt sem tudom elfogadni, hogy nem teszünk semmit annak érdeké• ben, hogy régi, elavult gépeket kiselejtitsünk. Az elmúlt évben 127 db különféle szerszámgépet adtunk le. Ebben az évben is kb. 150 db-ot akarunk leadni. A jelentésnek van egy olyan kimutatása, hogy nálunk elfekszik 35 db szerszámgép 9.5 millió. Ft értékben, amelynek a beszerzése indokolatlan volt. Lehetséges, hogy 1962-ben ezeknek gépeknek a behozatala indokolatlan, de ezt még valamelyik korábbi igazgató rendelte meg, nem a Ganz-MÁVAG életében. Ennek ellenére szüksége van rá a vállalatnak. Ezeknek a beállítására is sor kerül, azonban érkeztek be olyan nagyteljesitményü gépek, amelyek beállításának időtartama alatt 100 kisebb gépet be lehetne állítani. Ami a javaslatit célozza, hogy a' Ganz-MAVAG és a GA Vasöntöde PVB tűzze napirendre ezt az anyagot, nálunk kb. egy hónap múlva: jön be a VB elé egy anyag erről a témáról. Lakner elvtársnő; az 19ő0-as termelői árrendezés a termelési költségeknek többmint 3/4 részét leköti. Nem olyan tekintélyes az ér- 0 te ke 3 ökkené s,hányada, mint a kevésbé anyagigényes iparágakban. Ez is egyik oka annak, hogy a gépiparban ez a kérdés kevésbé központi kérdés. A másik dolog, ami a gépek üzembe állításának elhúzódását illeti, nemcsak az a' probléma, hogy a,gépek beállításához.külfökdi részéről késbe érkeznek az emberek, hanem hogy a gépekkel egyidőben'a vállalatok nem rendelik meg a szükséges szerszámokat és tartozékokat. Arról sem döntenek kellő időben, ^hogyha devizális probléma miatt nem tudnak külföldről felszerszámozni, akkor nem gondoskodnak arról, hogy a felszerszámozág idehaza megtörténjék. Általában ennek úgy kellene történnie, hogy mire beérkezik a gép, itthon már meglegyenek a tartozékok. Az uj gépek egyreszét a meglévő elavult, vagy esetleg átemelésben feleslegessé vélt gépek cseréjére tervezik. A ragaszkodás a régihez sok esetben olyan .helyzetet teremt,, hogy pl. nem szerelik le mindenhol a. régi gépet és mire megjön z uj gép, fizikaiig nincs tér, ahová beállítanák. Nagyon igaz az, hogy í gre mindig biztosítanak embert és munkát, ke . , ént az njra. A létszámot . 3 hazakban a beérkező uj. gépre jmegkapj vállalat, ugyanakkor azt lehet látni, hogy rossz az uj gép^kihasználási mutatója, mert a régi gépre is bi z.t 03 i tanaim munkát. Meg kell mondani, hogy : Ganz-MÁVAGvezetése sem mentes attól a f s 1 lettől, hogy uj gépek vásárlásával és azok egy műszakban . való üzemeltetésével'akarják-a termelést bővíteni, holott nincs olyan volumen növekedés, amely ezt indokolttá tenné. v 3 •/• ___i