Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-03-08
J - ö -A fontiák eredményeként a gazdasági és műszaki káderek, valamint a fizikai dolgozó': ■; utnyomó többsége egy, üe leginkább két alkalommal hallotta a Kjj. határozatának jelentőségét. Ma már kevés olyan munkás van, aki a határozat lényegét és jelentőségét ne ismerne. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a határozat célkitűzései, szelleme általánosan ismert beszédtéma a dolgozók Között. A megtartott rendezvényeken sokezer hasznos javaslattal egészítették kí a vállalati szervek intézkedési terveit. A leggyakrabban visszatérő jelenség az volt, hogy az egyes munkáskullektivák egyetértettek az elavult normák rendezésével, de előfeltételként sürgették a gyártás előkészítés, a munkaszervezés fogyatékosságainak felszámolását. A határozatoK megjelenése óta jelentősen javult a vállalatok vezetésének i színvonala, ami elsősoroan a célkitűzések megvalósítására való törekvés- | ben jelentkezik. Az üzemi Középkáderek gyakran ingadozó hozzáállása lelas- ’ sitotta a határozat végrehajtásának megindulását, a végrehajtás során igen sok akadállyal kell megküzdeni. Ennek Következményeként elég vontatott a megvalósulás az építőiparban, nyomdaiparban, Ganz-Mávagban. 1 A műszaki fejlesztési terv elkészítése a határozat irányelvei alapján lényegében már i96o IV. negyedében elkezdődött, a legtöbb helyen be is fejezték, ami nagy előrehaladás az elmúlt évekkel szemben, melynek eredményeként a műszaki fejlesztési terv megvalósítása már 1961 első hónapjában megkezdődhetett. Ugyanez 195ü/59-ben csak április, május időszakában alakult ki. Az üzemi kapacitás több műszakos kihasználásában lényeges előrehaladás nem történt. A kerületi üzemek általában egyműszakosak. Olyan nagy gépparkkal rendelkező üzemekben, mint a Ganz-Mávag is, az első műszak 64 %, a másodiK 21 a harmadik 15 %. A többmüszakos üzemeltetés problémája sok tekintetben túlnő az egyes üzemeK hatáskörén. Véleményünk szerint elsősorban iparági probléma, melynek megoldása lenne az elavult, alacsony termelékenységű, kisebb üzemek beprofilirozása a nagy- és Középüzemekbe, igy lehetővé válna a nagy termelékenységű korszerű berendezések 2, illetve 5 műszakos kihasználása, ^z megfelelő munkaerő átcsoportosítással és profilirozással többmilliárdos nyereségnövekedést eredményezne. s~\ A munkaerő gazdálkodás, a helyes létszámtervek kialakítása és megvalósitása, a gazdasági munka előterébe került. A múlt év utolsö negyedében már nem volt lehetőség lényeges változtatásra, azonban az 1961-es tervekben a termelés növekedésének csak egyharmadát tervezik létszámemeléssel. A gyártástechnológiák felülvizsgálása és az elavult normák kiigazítása minden üzemben megkezdődött. Általános Következtetéseket levonni jelenleg még nem lehet. Megállapítható, hogy a normák felülvizsgálását megelőzi a technológiák átnézése, a korszerűbb eljárások előírása. Igen széleskörben alkalmazzák a munkanap 1ényKépezést, a különféle veszteségidők megállapítását. Néhány üzemben az eddig felülvizsgált normáknál alkalmazott szigorítás méiftéke a következő: ÉM. GyárKéményépitő V. 5 Főv. Kenyérgyár 5*5 Minőségi cipőgyár 28.6%, Otthon tíutorgyár 5 %, a11.„ Pénzverő 12 fb, Véleményünk szerint az ütemtervek végrehajtása esetén a technológiák és normák felülvizsgálása és rendezése junius 50.-ig oéfejezödik. A határozat előírja, nogy az anyagi ösztönzés eszKözót a vállalatok elsősorban a termeléKenység növelése érdekében alKalmazzák. Ennek végrehajtásaként a minisztériumok prémium szabályzatokat adtak ki.Általános követelmény, nogy elsősorban a termelést irányi tó munkakörökben,legyenek premizálva. f _______ ■i i
