Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-03-08
»r ' *• §- 2 -II. Létszám, bér, termelékenység. A kerületi ipaman 1960-ban az összes munkavállalók létszáma a tervnek megfelelően /loo.l %/ alakult. A munkások átlagos állományi létszáma csak u.3 %-al magasaDb a tervezettnél. A terv ilyen pontos Betartása azonban lényegében lazább tervezést takar, mert a bázishoz /1Q59/ viszonytaz össziétszam 4.2 %-al. a munkáslétszám pedig 4.8_-&-al emelkedett. Figyelembe véve a termelési volumen növekedését megállapítható, hogy ez a létszámnövekedés túlzott volt. A létszámterv loo ?&-os teljesítése mellett J mintegy 2.1 %-al több a teljesített munkaórák sza;ua, a tervezett 365.000 túlórával szemben 887.000 túlórát használtak fel a vállalatok. Ez létszámra átszámítva éves szinten ü.b. $fo főnek felel meg. A bázissal szemben mutatkozó létszám, valamint a tervezettel szemben felhasznált munkaóra növekedés komoly mértekben visszahúzta a termelékenységi mutató növekede- 1 ^ Bét. A munkabérfelhasználás a tervnek megfelelően 99*5 %, azonban a bázissal szemben összes munkabérnél 6.3 munkásbérnél pedig 7.2 % a növekedés. Ennek következtében a munkások átlagkeresete a bázishoz viszonyítva 2.2 %-al emelkedett. A termelékenység alakulása a fentiek alapján közepesnek mondható. Az egy munkásra eső teljes termelési érték a tervhez viszonyítva 2.3 %-al, a bázishoz viszonyítva 4.o %-&l magasabb. Tehát a bázishoz viszonyítva a termelési volumen 9.1 %-os növekedésével szemben a létszámnövekedés 4.8 %, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a termelés növekedésének 34.5 %-át a kerületi ipar lát^zámnöveléssalfedezte, Ezen belül a minisztériumi iparban létszámmal fedezték 49.4 %-át, a tanácsi iparban loo %-át. Véleményünk szerint a termelékenység ilyen alakulását jelentősen befolyásolja az uj gyártmányok kialakítása, a több üzemben folyó rekonstrukció, r" az uj technológiai eljárások kikísérletezése és üzemszerű alkalmazása. Ezek mind jelentős többletköltséget okoznak, a bevezetés első periódusában a begyakorlottság hiányzik, növekszik a selejt, gyakran előfordul,hogy az uj eljárás eleinte költségesebb, mint a megszokottabb.A termelékenység lassú növekedésének másik oka, hogy a teljesítménykövetelmények elavultak, a vállalatok többsége az io65-ös kormányrendeletnek megfelelően nem alxalmazta a fejlődéssel e s~v!T& 0 z áiökTcaT egy időben a z~~uj~~ ncTr m á£^^ . A Párt- és Kormányhatározatok maradéktalan végrehajtása esetén a létszámnövekedés nagyobb része megtakarítható lett volna. Az 1961 évi tervekben az 1 főre eső termelékenységnövekedés 4.1 %. A termelésnövekedésnek 36 %-at fedezik létszámmal. A fentiek szerint tehát 1961-ben a 2/3-1/5 arány betartása tervezve van. III. Önköltség A kerületi iparvállalatok tervezett termelési nöltsége 89.6 % volt, ezzel szemben a tény_-Ja9^JZJ&, vagyis u.l %-al elmaradt a tervezett költségszinttől. Az üzemi eredmény a tervezett lo.4 %-al szemben lo,3 %. «
