Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-03-08
f- " i- 13 -Problém:i mutatkozik- a szövetségi politika megértésénél. Partfűnkcion.'íriusaink egy résia szektás és nem tudunk megbirkózni a baloldalisággal. \.z, liogy időnként adun], neki:-; egy-ogy előadást, nem já. nti azt, ho..y .a. rpbobléma megoldódott. Nekem az a véleményem, hogy az oktatás reformját nagyon ésszvrü felvetni. Azonban nem minden szinten. Itt mindenekelőtt bizonyos kategóriáknál kell megcsinálni. Itt bizonyos mennyiségű ember oktatása vetődik fel kisé-rlet képpen is. Ide lehet sorolni az apparátust, a púrttitkárokat és ezzel kapcsolatban olyan intézményeket, arael éknél egyszerűen a. pártoktatás nőm alkalmazkodott az igényekhez. Ilyen a Rádió, ez Orvosegyetem, a Tik, stb. Agyétértek azzal, hogy amit most csinálunk, íz egy kicsit verkli. .1 differenciálás kérdését meg kell oldani. ; Ha már látjuk azt, hogy -alapvető probléma a vezetők nagyobbik részénél a baloldali elhajlás és ezekben a kérdésekben szenved legnagyobb torzulást a párt politikája, akkor mi dolgozzuk fel velük a i |í baloldalié g a kommunizmus gyermekbetetségót. Akkor ezt kell vitatéyA ni velük ogy évig és no féljünk attól, hogy másban elmaradunk. Ki kell választani a másik oldalt is, ahol a jobboldal a jellemző. Egyáltalán helyes-e nők. nk ennyi ember oktatáni. Nz semmiképpen nem eredményezhet nekünk minőségi oktatást. Nagyon egyetértek azzal, hogy g. a párt az ellenforradalom után átvállalta a tömegszervezetek funkcióját a párt önki viiliek oktatását illetően. Kellene kény szerintem! a töraegazervezoteket, hogy a m • guk munkálj át vállalják- el ebben, á szakszervezetei: ilyen jeli gü munkájúkkal nem nagyon támogatnak bennünket. Na a teher, lomenne a pártszervezetekről, az lényeges segítséget jelentene a pártoktatás minőségét illetően. (Ja. mangó elvtárs; azt is meg kel lene nézni, hogy a pártoktatás mem íyire IzíT aráitje meg a halig tó társadalmi rendszerünkhöz való viszon át. Rősztvesznei. ha.llgatók különböző oktató si formákon és ez a gyádorlati életben nem realizálódik. z már majdnem 'úgy tűnik fel, hogy a pártoktatássd járó kötelezettség és semmi több. _ Szerintem e. nv•.rrcizmu-:-Íeninizmus az egy tudorm.uiyág. önnek a tudomány_ ágnak ci magyar.-izé,-ja t; n Iri káig :it.l esel ellene, hogy. rendelkezzen, u;,yanakkor pedig állami vonatkozásban nincs elismerve ennek a kátéd^ rája. álág most i :: előfordul - , hogy valaki vegez pártfői ikolát és amellett az illetőnek nőm ismerik cl olyan szinten, hogy az egy állami oktatásnak bizonyos vonatkozásával egyenrangúvá tegye. i I Hngi elvtársiig: a pártoktatás reformja., dinnel két oldala van. Ali egyetértek aFban, hogy differenciálni kell az oktatás területéne. ki is próbállcoztunk ezzel. ;1 kell mondani, igaz, hogy lé esztendeje különböző pártoktatási formákon vesznek részt, sajnos az is ig hogy az egyetemeken marxizmus-1 eninizmusból vizsgáztak, de ha megnézzük az legalapvetőbb tételeket, szomorú képeket kaphatunk. Ai tavaly olyan módon csináltuk a kiválogatást, hogy kidolgoztunk tárgyanként bizonyos alapvető kérdéseket, amikre meg kellett foleni. Iái pl. tavaly az narxizmus-leninizmusra osztottunk be sok elvtársat és amikor az ellenőrző kérdéseket megkapták r. kiválogatásnál, szomorú t c.o n s z t a 1 at okát nyertünk. Araikor mi javaslatot teszünk a reformra, akkor figyelembe kell venni az üzemeket, mart a munkások maraistu képzettsége koránt sincs olyan azinten, hogy ott reformokról beszéljünk. á tömegszervezetek politikai oktatása, iízzel sem értek teljes egésze len egyet. Igaz, hogy a ;:za szervezetek a jogos gazdái, de feltétlenül a pártazorvezotnek kell kezében tartnia a tömegszervezete’;: politikai oktatását is. . /, _____________________________________ _____ ____ ____—J í. __ _ ________ . __________________ ______ _ ____ . " ' » xstp
