Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-12-13
fi. B S • ■ * i í[ U -0 | /- 6 -A tudományos fokozatok kérdésénél az a probléma, hogy 1945- után a tudományos fokozatokat elosztották egymás között bizonyos régi i szaktekintélyek, disszertáció nélkül. Azoknak, akik később tudományos fokozatokat akartaJc elérni, disszertációt kellett készíteniük. Ugyanakkor ezek a régi emberek maguk köré gyűjtötték azokat, akik nem kommunisták, segítették, nyomták őket. Nyíltan meg is mondták, hogy nekik nyomni kell azokat, akik nem kommunisták, mi is nyomjuk a mieinket, Így a kettő ki is egyenlítődik. Kicsit van e^y olyan nézet a párttagok köz tt, hogy ők kommunisták, ez hátrány nekik a továbbjutás szempontjából, mert a tudományos fokozatokat azok osztogatják, akik annak idején, - vagy még most sem - szimpatizáltak a rendszerrel. Vannak aztán olyanok is, akik azt hiszik, hogy a tudományos fokozathoz elég a meggyőződés is, többet nem kell tenniük. A faitalok és öregek kapcsolata. Véleményem az, hogy most értelmiségi körökben a hangulat jó és bizelmi légkör alakult ki, elsőr'' sorban annak köszönhető, hogy a szövetségi politika alapján a hek légre tettük a régi és az uj értelmiségi fogalmát. Ez egyben sok idősebb értelmiséginek elismerés munkásságát illetően és figyelmeztetés a fiataloknak is, hogyha elmarad, asszimilálódik, nem harcol az újért, maradi lehet, függetlenül attól, iáikor kapta kézhez diplomaját. A Budapesti PB kibővített ülése aláhúzza a konzervativizmus elleni harcot. Vizen a területen nekem nagyon sok tapasztalatom van, hogyan igyekeznek szaktekintélyek lehetetlenné lenni az újat keresőket, a haladóbb gojpdolkoaásuakat. mcg egyszer alá kell húzni, hogy a kerületi Pártbizottság is támogatja azokot, akik az uj élére állnak, akik az ipar mai problémáját segítik me; -oldani.• Szédületes, hogy komoly, elismert tudósok, szakemberek, kivaló kutatók, mennyire naivak tudnak lenni, - azt, hogy nap, mint nap hogyan változik az élet, nem képesek érzékelni. Ken ártana, ha a kutatóintézetek egy-egy kollektívája elmenne nagyobb épitkezé^ seltre, tsz-be kirándulások formájában, ott meg lehetne mutatni nekik, hogy harcol az uj és a régi. A mi értelmiségünk mindig érzékney volt a törvényességre, a humanizmusra. Nem érthető tehát az az álhumanitás, amit a személyi kultusz elitélésében tanúsítanak, ebből egyáltalán nem kellene etikai problémát csinálni akkor, amikor azt akarjuk, hogy a leghumánusabb, legtörvényesebb társadalom a mi társadalmunk, a szocialista társadalom legyen. Pataki e1vtárs: a köezlmultban VB ülésen tárgyaltuk a szocializmus 'Kajtóerőinek kérdését, akkor megnéztük, hogy az anyagi ösztönzés szempontjából milyen a helyzet egyes kutatóintézetekben. Szerintem helyesen foglalkozik az anyag a politikai hangulattal és a határozati javaslatban van is egy mondat, hogy küzdeni kell az egyes kutatóknál megmutatkozó anyagias szemlélet ellen. Jó lenne, ha egy kicsit erre az oldalra is gondolnánk. Nem elsősorban arra gondolok, hogy megelégedettek-e vagy sem, de ezekkel a jutalmazásokkal kapcsolatban elég sok problematikával találkoztunk. Egyik helyen azt mondták, hogy kialakult kasztok vannak, stb. Ahhoz, hogy az emberek milyen hangulatban vannak, abban nagyszerepe van amialt, hogyan érvényesül az anyagi érdekeltség elve az adott munkaterületen. i---------------------------------------------"* * ------------— — —«*.
