Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-15
' 7 * * Helyes lett volna bemutatni, hogyan néz ki az inkurencia kerületi szinten. Nem kis mennyiség lehet. Hiányosság az, hogy nem ismerjük. Vértes elvtárs: mi az oka annak, ha a termelékenység növekedésével egyidejuleg, növekszik az önköltség is - különösen a rekonstruktiv vállalatoknál? Egyetértek azzalj, melyet Kovács és Csamangó elvtárs mondott, de van objektiv tényező is. Egyik ilyen az uj gépek beállítása. Látni kell, hogy ezek termelésbe állitása, termelési kiesést jelent - uj munkaerők beállítása, uj gépektől való idegenkedés, az uj gépek technológiájának megismerése, stb. mind fékező tényezőként hatnak. Felvetném az amortizáció kérdését is. Az Országos Tervhivatal elnöke és a Pü. miniszter utasítására megvizsgálták ezt a kérdést. Kiderült, hogy a megállapítás magas, s nagyon jelentkezik a termelésben. 1962-ben 12 '^6-kal fogják a leirást csökkenteni, ami a vállalatoknál igen komolyan jelentkezik. é~v' Mit kell tenni az uj gépektől való félelem kiküszöbölése, az uj technikával való megismerkedés terén. Állandóan napirenden kell i tartani és tudatosítani az előnyét népgazdasági szinten. Természetes az, hogy az uj gépek kellő ismeretének hiányában, növekszik a selejt. Azonban a technológia fokozott elsajátításával fokozatosan csökken a selejt is. A túlórázás az egy szükséges rossz. Sokszor jól lehet vele gazdálkodni. Itt nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy országos viszonylatban jelentős szak- és segédmunkás hiány van. Ilyen pl. az építőipar, a nyomdaipar. A nyomdaiparban különösen jelentkezik a túlóra. Pl. a XXII.Kongresszus a nyomdaiparra igen sok túlórát zuditott. Kb. 1966-ra lesz annyi nyomdász, ami a reális szükségleteket kielégíti. Különösen vonatkozik ez a speciális, a könyveket készitő nyomdákra. Ebbe minden túlórát bele lehet magyarázni, o Borovltz elvtárs: KISZ vonalon elsősorban a munkaverseny terén kívánunk segítséget nyújtani. A KISZ exportbrigádok száma 24-ről lo8-ra emelkedett az utóbbi hónapokban, melynek eredménye egy sor területen máris mutatkozik. Pl. Ganz-Mávagban a Bo-BO, a Ruggyantában a kerékpárköpenyek készítésénél. Ez jó, de azért vannak problémák is. A vezetők, akik a KISZ fiatalok nevelésével foglalkoznak, nem minden tekintetben állnak helyt, a foglalkozás terén leállnak, s igy számos brigád megszűnik#, még azok is akik már elérték a szocialista brigád cimet. Ezért úgy gondoljuk, elsősorban a brigádvezetők továbbképzését kellene megszervezni, biztosítani. A Ganz-Mávagban e kérdést megvitatva, úgy határoztunk, hogy a brigádvezetők részére 3-4 előadást tartunk a következő kérdésekről:- hogyan kell egyes kérdéseket a brigádtagokkal megbeszélni, hogyan politizáljanak;- pedagógiai kérdések: milyen szerepe van az egyénnek a közösség kialakításában;- mi a bérezés - mert ezt sem értik. Ezzel még nem oldottunk meg mindent, de segítünk a további munkához. Másik; rendszeresen, de legalább havonta vezetőségi ülésen számoltassák be a brigádvezetőket - hogyan foglalkoznak a brigád tkjaival, milyen problémáik vannak. Itt a KISZ is mondja el a véleményét. November- és decemberi KISZ taggyűléseken a termelés kérdését beszéljük meg. _________________________________________________------------------------------------------------------------------------------t— . / .
