Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-01-13
? :> ! ‘ ? 1 ' í- 7 -vállalat, vagyis az állami ipar bőségesen, olcsóbban el tudta látni a lakosságot ezekkel a cikkekkel. Az ilyen szövetkezetek száma ma a kerületben nem sok, és ez is eredmény. Az is eredmény, főleg 1957-hez viszonyítva, hogy a vezetésből az osztályidegen, ellenséges elemeket kiszorítottuk. Álcádnak olyanok, mint a Látszerész KTSz elnöke. Ha egy ilyen ember vezeti a szövetkezetét, be kell hivni még akkor is. ha nem párttag az illető. Ilyen esetben ezt meg lehet csinálni, és felhivni a figyelmén arra, hogy jó lesz másképp viselkedni. Azt hiszem főleg az a helyzet az osztályidegen elemeknél a szövetkezetekben, hogy kéz-kezet most alapon elhíresztelik róla, hogy jó szakember, egy tehetség és ezért megragad. A ktsz-ek vezetése megerősödött nagyjából és ez biztosítók a fejlődésre. Ez kétéves harc alapján jött létre. Van egy sor szövetkezet, aki jó munkát végez és van egy másik k C' része, ahol kevésbé vannak megelégedve a lakosság részéről a munkájukkal. Én nem tudom megmondani, hogy melyik szövetkezet milyen munkát végez, de feladatunk, hogy rossz szövetkezet ne legyen a kerületünkben. Azthiszem, hogy a lakosságot nem is annyira az az 5% engedmény érdekli, sőt egyáltalán nem az, mintinkább, hogy amit szövetkezettel készíttet, gyors, pontos és jó munka legyen. Mi a cél. Mindig felmerül, hogy tulajdonképpen mi a szövetkezeti ipar helyi a proletárdiktatúrában, a szocialista építésben. Szerencsére a párt ellát bennünket határozatokkal. Helyes lett volna a Rachfát elvtársnő részéről, ha azt is beleveszi, amit a Tanács kidolgozott. Javaslom a Tanácsnak, hogy az ilyen napirendekhez hivják meg a Rachfát elvtársnőt is. A szocialista építésben az a cél a szövetkezeteknél, hogy azállami ipart tökéletesen kiegészítsék. Olyan szövetkezetekre nincs szükség, akik párhuzamosan termelnek az állami iparral. Van olyan szövetkezetünk is, amely exportra tennel. Van olyan, amivel az állami ipar nem tud foglalkozni. Pl. a lakásságot minden irányban az állami ipari nem tudja kielégíteni. Ilyen a ruhaipari javitó, a bőrös, a szerelő, a faipar. Egyik-másik szolgáltatás ellen igen sok kifogás merült fel. Ezeket a hibákat ki kell javítani. El kell érni, hogy aki külterületen lak ik, annak ne kelljen bejönnie, ha valami elromlik a háznál. Ide tartozik az üveges ipar is. Ha valahol kitörik egy ablak, külön probléma megcsináltatni. Van olyan határozata a pártnak, amely szabályozza a kisiparosok működését. Szükség van rájuk és el kell tűrnünk, hogy jóval többet keresnek, mint az üzemi munkások. Aztis látnunk kellj hogy nem minden kisiparos csaló, van sok közülük, aki jó munkát végez. Minél több olyan kisiparos szűnjön meg, akikre nincs szükség akik csak nyerészkednek. Ezek felé komoly munkát kell végezni, hogy jöjjenek a szövetkezetbe. Azt gondolom, hogy a határQzati javaslatokat újra át kell dolgozni. A Rachfát elvtársnőmöCj Köbér és Layer elvtársak nézzék meg a Tanács idevonatkozó határozatait és annak alapján dolgoz-I _
