Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-02-26
9 Ji9 í- 5 -Nem éx>tek egyet a Csamangó elvtárs kérdésével. Világos, hogy 121 tagú üzemi tanács nem lehet semilyen operatív segédszerve az üzemvezetésnek. Az üzemi tanács olyan forma, amely segiti^ bevonni a munkásokat az üzemvezetésbe. Ezt közvetlenül a munkások választják. Ha csak annyit tesz, hogy a fontosabb kérdésekről tájékoztatja a dolgozókat, már a feladatának egy részét elvégezte. Nem lehet azt kivánni, hogy majd ez egy operátiv szerv lesz, ami az üzemvezetésnek segítséget ad. Szerintem szükséges intézmény az üzemi tanács és félünk attól, hogy ott vitatkozni kell. Szerintem kettős meggyőzést kell csinálnunk - a saját embereinket meggyőzni, hogy igenis kell üzemi tanács és az üzemi tanács bagókat, hogy erre a fórumra nagy szükség van. Rendkívül kevés a pártonkivüli az üzemi tanácsokban. Nem kellene-e felvetni, hogy ezeket az üt.-okát jó lenne újjáválasztani és bizonyos értelemben javítani a pártonkivüliek arányát. Azt mondja a jelentés, hogy nem eléggé képzettek az üt.tagok. En azb hiszem, hogy helyes ha a sajat kis munkaterületükről többet beszélnek eleinte, ez is bele tartozik az üt. tárgykörébe és része annak, hogy ő az egyszerű munkásember igy lát meg valamit a munkájával kapcsolatban. Lassabb ütemet diktáljunk, hogy belejárjon a munka menetébe. Annyit meg kell kivánni, hogy felelősséggel szüljön hozzá. A legkisebb egyedi probléma is probléma és ezt nagyon fontos kérdésnek tartom. Kurucz elvtárs; Én úgy látom, hogy lényegében két év óta történt fejlődés, de most is ugyanolyan problémákról beszélünk, mint legutóbb. Felvetném azt a gondolatot, hogy ahogyan annakidején a munkástanácsok aktivak voltak, mert az ellenforradalmárok aktivizálták és a szakszervezetek is aktivak voltak, most a mi üzemi tanácsaink miért nem lehetnek jó értelemben ugyanolyan akbivak. Én csak részben értek egyet azzal, amit a Hars elvtárs mondott. Szerintem az üt. lényegében a szakszervezet kibővített szerve. Az üt.-nak túlnyomó többsége szakszervezeti funkcionárius, illetve a dolgozók által választott szakszervezeti munkás. Nagyon kevés az igazgató, a párttitkár, a főmérnök, stb. Egy kis szinte elenyésző része szervezetlen munkát. Kellene látni a szakszervezetnek, hogy lényedében nem használja ki azokat a lehetőségeket, hogy a dolgozok képviselik magukat az üzem életében, az üzem irányításában. Érthetetlen huzódozás van a szakszervezet részéről az üt.-csal szemben, holott lényegében ez az ő szerve. Én nem látok lényeges különbséget a szakszervezeti bizottságok és az üzemi tanács között. Úgy látom, hogy az üt, az széles plénum - nem operativ szerv -és a szükebb testületé lényegében az üb. Nem értékelik kellőképpen a pártszervezetek azt sem, hogy a termelés pártellenőrzésében az üti hallatlan segítséget tud nyújtani. Az én tudomásom szerint a dolgozók nem nagyon értékelik az üt.-t, általában nsóhivaüal"-nak tartják. Nem érzik, hogy valamilyen formában az ő véleményüket tükrözné. Én azt hiszem, hogy azok a gazdasági vezetők, akik az üt. raun-I-t-------;---- —------------------------I
