Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-12-28
* s m > Petrák oly tár 3; érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az e Hűlvetké zénd ő‘ ri doben növekedni fog a bejelentett üzemi balesetek száma, mivel az SZTK elgondolás szerint, kb. 5 '^-kal megemeli az üzemi balesetesek táppénzét. Ezért fokozottabban kell ügyelni arra, hogy a dolgozok jobban vegyék igénybe a védőberendezéseket. Ezt leginkább azért hagyják, mert a dolgozó nem akar lemaradni és igyekszik minden időt a termelő munkára hasznosítani. Egyetértek azzal, hogy a fegyelmezetlenségek fokozzák a baleseteket, de ez nemcsak a dolgozó hibája, hanem a gazdasági vezetésé is, mivel látják, hogy nem használják a vódőberendezeseket, s ha szólnak is, azt nem követelik meg határozottan. Aki viszont erre sem hajlandó, azt ki kell uta3itani az üzemből. E kérdésben a párt és szakszervezet sok segítséget tud nyújtani, felvilágosító munkával. Két dologban látok én hiányosságot, ami az anyagban nincs megemlítve. Nagyon sok üzemrészben sok a szemét, piszok és ez is okozója lehet a baleseteknek. Másik, ninos megfelelő balosetelle^ nes progaganda. Helyes lenne ilyen észrevételezéssel élni a SZOT 1 ó""' felé, valamint az iparági Minisztérium felé. A statisztikát sokszor vizsgáljuk és megállapíthatjuk, hogy az üzemi balesetek száma csökkent, de mégis globálisan nem csökkent, sőt emelkedett. Nagyon sokszor hamis a statisztika. Az üzemi balesetet nem üzemi balesetnek könyvelik el, mert ez jelentkezik a prémiumnál, nyereségrészesedésnél, stb. Ezért le3z jó a magasabb táppénz bevezetése, mert ott érdekelt lesz maga a dolgozó, hogy jelentse azt, hogy ő üzemi balesetes. Udvardlné elvtársnő; sehol ilyen nagyon kifejlődve ez a probléma nincs mini "VíálunkT'TTéha túlzásnak is tartható, bár a másik oldalról ez tükrözi azt, hogy az emberekről tényleg gondoskodva van. A piszok és a rendetlenség is gyakran balesetet okoz, ez tényleg igy van. Nálunk is van olyan üzemrész, melyről sok rosszat lehet elmondani ilyen vonatkozásban. Ezzel most foglalkozik a vezetés és /"‘v rendszabályokat fogunk foganatosítani a megváltoztatására. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy általánosságban mi sok pénzt áldozunk rá ás nem az a lényeg, hogy uj üzemeket hozzunk létre, hanem az, hogy a meglévőket korszerűsítsük a lehetőségek határain belül és igy tudunk ezen a téren is változtatást eszközölni. Pl. a szellőztetősi berendezések tekintetében is probléma van. A műhelyben dolgozók egy része fázik, a másiknak melege van, a harmadiknak huzat van - egyszóval mindegyik mást, mást akar ós ezt is azt hiszem mindenütt problémát jelent. Erre igen sok pénz meg el és még si‘ncs megelégedés. Nem tartom helyesnek azt a megfogalmazást, hogy a normarondezés a balesetek számát növelné. Azt hiszem normarendezésre szükség van. Erről azért sem szabad igy beszélni, mivel rno3t arról van szó, hogy létszámcsökkentés lesz minden vonalon, az ésszerű gazdáldokás bevezetésével. Minden vonalon a dolgozók fokozottabb bevonásával kell megoldani ezt a problémát. Benozekovits elvtárs: helyes lenne a jelentésen túl azt is meg- Sllapítání1, hogy a felsőbb szervek, irányítók részéről van elég probléma. Arra gondolok, hogy amikor megállapítják a beruházási keretet, akkor rendszerint megfeledkeznek a szociális létesítményekről, vagy csak olyan arányban tervezik, ami nincs arányban a szükséglettel. Pl. 3 milliót kapott a 3 éves tervben a Ganz-Mávag és ez lesz ö-lo millió, általában 03ak azt nézik, hogy mivel lehet / / — ---------------------------------------------- --..................... ■ ■ ------------------------------------------------—----------------- - —- - -----------— (-------------------------------------------------------------------------------—___________I
