Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1959-01-28
~ ~ ” ■t ' > '- 9 -Fölöp elvtárs: tekintve, hogy ágé szén uj dologról van azó helye.- ± lett volna, Ka a VB tágjai közül egyes(5k konkrétan megnevezett négy üzemben megnézték voIna-, a szoc*brigádokat. Ugyanis a jel n-résben lefektetett megállapításokat nem mi találtuk ki, h nem ezeket a követelményekét mguk a munkások állították fel. Senki nem mondta nekik, hogy milyen felajánlásokat t- yenek. Magara részéről semmilyen veszélyt nem látok, nem szabad abból kiindulni, hogy ez mivel szocialista brigád, ez már azt is jelenti, hogy ezek v.z emberek teljes • egészében rendelkeznek is a szocialista öntudattal. Ezért tettünk olyan javaslatot, hogy csak akkor kapják ‘meg ezt az ••Inevezést, ha ezzel az öntudattal rendelkeznek is. A jelentés nem azt mondja, hogy ha valaki iszik az nem lehet a brigád t. ja, azonban az igen is helyes követelménye a brigád tagjai részéről, hogy ha az iszákos embert nem tudják megnevelni, akkor kiteszik. Véleményem szerint ezeknek a brigádoknak a létrejötte bátor előre- i O* lépés, különösen akkor, ha ezek a brigádok az ellenforradalom után 1 jöttek létre• Nem is beszélve arról, hogy általában ,>z ellenforradalom óta a műnk;-.verseny területén igen nehezen mgyünk előre. Igen nehezen tesznek általában az emberek f olajánlást, Kevés az olyan ember az üzemekben, aki a versenyben ©lért eredményét elmondja másoknak is. ■A Ruggyantában pl. a zé-rt nem vettek be egy a® embert a brigádba, mórt kinevette azt a szaktársát, aki feleslegesen égő villanyt eloltotta, persze ezek a dolgok tulázsok. Nekünk kell ez :lo t a munkások ált. 1 felállított nem helyes követelményeket lejább faragni. Véleményem szerint a brigádok munkájának irányítását egyedül a szakszervezetre bizni helytelen, nem tudják a szaksz'. rvezet: k ezeket a problémákat egyedül csak megoldani. Igen helyes kezdeményezés van a Ruggyantában, a műszakiak ggy nagy része azt vállalt-: , hogy ‘minden hón pban agy napot teljes egészében 1- nt töltenek a munkásokkal 'és közv 11 önül segítik elő a termelést. Kiss elvtársi egyetértek a szoc.brigádok létezésével azonban nem tartom helyesnek, hogy lehetőséget adjunk a szfcktásságra. Egy tlcn egy brigád sem tehet olyan célkitűzést m. ga elé, hogy csak kész ember vesz fel soraiba, véleményem szerint, a szoc. brigádok léte • a munkaverseny egy magasabb formája, éppen ezért helyes a létezésük, Cilikén elvtrrs; véleményem az5iint feltétlen van létjogosultsága egyik fő feladata a dolgozók kollektív szellemben való nevelése. Egyáltalán nem veszélyzteti a munkaverseny tömegje Hegét. Bizon, os célkitűzések alapján nem mindenkit kell a azoc.brigádokb bevenni. Vannak Gábor Áronban olyan brigádok, akik kitűzött céljaikon keresztül megpályázzák a szoc.brigád címet, pl. a vállalásaik között varnak olyanok, hogy nem tűrik a kéaőnjöv két. Ez a szoc.tipusu ember kinevelő sének gyik módszere. Nálunk általános probléma, volt a terv nemteljesitése. A brigádok azt a célt tűzték maguk ólé, hogy a tervet maradéktalanul minden túlóra nélkül teljesitik, ezt a célkitűzést az önt dében lévő' brigádok teljesítették is. Az elmúlt napokban kint voltak nálunk a XIX.kér. PB tél elvtársak, akiknek igen tetszett ezeknek a brigádoknak a működése és cl is határozták, hogy ők is alakítanak hasonló brigádokat. Egyáltalán nincs arról szó, hogy a kiváló dolgozó cim odaítélésénél no vegyék figyelembe a brigádokon belül dolgozók munkáját. Hiszen az emberek különböző képességűek ez igy van a brigádon kívül éi azon belül is. Csak egy példát szeretnék elmondani az elvtársaknak : •
