Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1959-02-11
- ( p j - -T» i Vita: Rényi elvtársi nem vitattuk meg a jelentést, igy amit mást elmondok az az egyéni véleményem. Ami a jelentésben van, az helyes, de még sem tartom jónak, mert egy kicsit akörül mozog, hegy sajátes, vagy nem sajátea feladata van ennek és kicsit gyalázkedó. Milyen problémákat tartek fentesnak? Egy ilyen szerkesztőségnek is van munkája és ez a munka minden sajátessága mellett hasonlithatő bármilyen munkához, melyben szerepet játszik: szorgalom, alapesság, szakértelem, stb. Azt hiszem, ha a pártszervezet munkáját vizsgálják, abból indulnak ki, milyen munka felyik ett és abból állapítják meg milyen munkát folytat a pártszervezet. Milyen munka felyik? Van a munkának intenzitása az, hegy dolgoznak az emberek. Erre elég pozitív választ lehet adni, annakidején csináltunk statisztikát és a Szabad Nép idején jóval nagyobb létszámmal, kisebb terjedelemben jelentek meg a lapok, mig mo3t fordítva van, tehát most arányosan jóval több a munka. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a munkatársak mennyire le vannak terhelve/ mennyit utaznak, hányféle /""-s tárgykörrel foglalkeznak, stb./, akkor most sokkal jobban állunk, i Vannak olyan rovatok, melyek különösen meg vannak terhelve, mint pl. az agrárpolitikai rovat, melyet itt nemigen láthatnak. * Ha a munka minőségét nézzük, ehhez különösebb kommentárt nem kell fűzni, de hozzá kell tenni azt, hogy általános panasz a szerkesztőségekben; egyes helyeken annyire feszitett a munka, hogy igényesebb dolgokba nem tudnak belefogni. Hol vannak hibák? Sok hibás dolog jelenik meg a Népszabadságban. Bizonyos hiba szinte elkerülhetetlen, mert vannak dolgok melyeket nagyon alapos vizsgálattal is nehéz megakad .ily ózni, de sokkal több, mint korábban volt és ennek vannak okai. Ez elég nagy probléma, eddig helyreigazítások formájában oldottuk meg, vagyis ugyanazon témáról irtunk egy másik cikket, melyben a helyes meghatározás szerepelt. Másik probléma: annakidején úgy indult el a lap, hogy ez egyszerre legyen egy pártlap és néplap, bár ez egy kicsit merev szembeállítás. Szerintem mindenféle réteghez szóljon, de ugyanakkor legyen egy politikai gerince, főként a párttagságot informálja. Most készítünk egy jelentést a PB elé, melynek során megvitatjuk mit kellene fő kérdésnek tekinteni. A lap pártlap jellegét nem az anyag mennyiségi növelésével, hanem az elvi- politikai cikkek növelésével kell erősíteni, elsősorban a politikai kérdéseket jobban magyarázzuk meg, s mg ebben a szerkesztőségnek elég komoly korlátjai vannak. Ha összehasonlítjuk az 1957 év profilját a jelenlegivel, annak ellenére, hogy 1957-ben elég sok hibás cikk jelent meg, mégis sokkal több, kimondottan politikai jellegű cikk jelent meg, melyeknek volt visszhangjuk és amelyek felett vitatkoztak és amelyek hozzájárultak a politikai kérdések tisztár zásához. így nekünk ebben az irányban kell tovább menni. Hol van a dolgok gyökere? Ami a hibákat illeti és ami hiba alatt értelmezendő az, hogy felületesen végzi az illető a munkát, mert itt is majdnem olyan normák vannak, mint az esztergályos szakmában. Kialakult egy kicsit a nacionalista dolgok felfedése és az stílussá vált és az, hogy a hétköznapi munkának a becsülete nincs meg. Ebben a kérdésben a szerkesztő bizottság a "ludas". Van nekünk egy fegyelmi bizottságunk, mely Ítéleteket is hoz, anyagilag büntetnek, de sem a szerkesztés rendszerében, sem a szerkesztőség légkörében nincs meg egy olyan igény, hogy ennek nem szabad lenni, vagyis "nem 5* Ft prémium elvonásról van szó osupán, hanem a lap politikai hitelét rontja", • / • /') 7 *
