Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1989-03-30
j- 6 -Egy példaként vizsgált napon, 8 órától 17 óráig ügyfélszámlálást végeztek. Ezen a napon 137 ügyfél jelent meg, és 69 esetben kértek telefonon felvilágosítást ügyeik állásáról. (Összesen: 206 eset.) Ez egy előadóra vetítve 29-30 ügyfél. Ugyanezen a napon két alkalommal kellett rendőri karhatalmat kérni az előadó testi épségének védelmének biztosítására, valamint egy alkalommal rendőrt kellett kihívni az erősen izgalmi állapotban lévő elmebeteg gondnokolt elszállítására. A gyámügyi dolgozók idegileg erősen igénybe vannak véve, nem tudják megfelelően kipihenni magukat és ez előbb-utóbb a koncentrált munka és egészségi állapotuk rovására megy. A családvédelmi csoport munkatársainak anyagi megbecsülése ' rendkívül rossz. Többek között ez is oka annak, hogy a megfelelő szakemberutánpótlás biztosítása állandó és megoldatlan probléma. Gyakran csak a "tűzoltásra" jut energia. A gyermekvédelmi - hatósági munkában a leggyakoribb, egyben a legenyhébb védő-óvó intézkedés (1) a kiskorú és a szülő figyelmeztetése. Az intézkedés 55-60 %-át az ilyen tipusú ügyek teszik ki. Visszatartó ereje, nevelő hatása csekély. Előfordul, hogy egy-egy család esetében többször is alkalmazzák, olyankor is, amikor már erőteljesebb beavatkozásra volna szükség. A figyelmeztetések magas számában szerepet játszik az is, hogy a szabálysértési törvény módosítása a gyámhatóságok hatáskörébe utalta a tanköteles kiskorúak valamennyi szabálysértési ügyét, ami feleslegesen növeli a hivatal amúgyis nagy adminisztrációs terheit. A feljelentett gyermekek egy része ugyanis nem veszélyeztetett, náluk csupán gyermekes csínytevésről vagy mulasztásról van szó és az ügy legtöbbször figyelmeztetéssel zárul. Mindehhez a szülő és a gyermek beidézésére, meghallgatására és határozathozatalra van szükség, ami az ügyintézőt elvonja a valódi gyermekvédelmi esetektől. Ha a veszélyeztetettség jellege indokolja, a hatóság kötelezheti a szülőt, hogy kiskorú gyermeke érdekében vegye igénybe a felügyeletet biztosító napközit, vagy vigye el őt a nevelési tanácsadóba, a gyermek-ideggondozó rendelésre (2). Az ilyen intézkedések száma is növekdett, de azok a szülők közömbössége vagy ellenállása miatt nem mindig eredményesek. _____________________:I
