Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1989-09-04
- * ‘--TI 00 I ' - 6 - - 7 -ki a szabályzat, hogy a párttag csak az önként választott feladatot zetek nem közigazgatási terület szerint fognak működni. A munkahelyi köteles végrehajtani. Többen felvetik, hogy a szakszervezeti és ifszervezeteknek nincs létjogosultságuk a többpárt-rendszerben. A lakójusági munka segítése,a pártsajtó népszerűsítése ne legyen kötelező. területre való átcsoportosítást kell szorgalmazni - írja több alap-Van ahol úgy vélik, aki párttagságot vállal, az vállaljon pártmunkát szervezet. A munkahelyen dolgozni kell, nem politizálni. Ne döntsön is, akár a szakszervezetben, akár az ifjúsági mozgalomban. központilag senki, hogy kell-e munkahelyi pártszervezet, majd a helyi kollektíva eldönti. 10.szakasz 6. A helyi szerveket még részletesebben kell szabályozni, most ez a leg-Tisztázni kell, mi az ami a párt politikájával összeegyeztethetetlen. Közkonzervatívabb szint. Kedvező, hogy a helyi pártszervezetek vezető ponti állásfoglalás nélkül a párttag ezt nehezen tudja eldönteni. Ha a pártszervét három féle módon lehet létrehozni és ezt a tagság dönti el. testület későn foglal állást,a párttagot utólag nem szabad felelősségre vona. A szervezetek többsége az egytestiiletes pártbizottság létrehozását ni. Van ahol úgy gondolják, hogy ez a szakasz arra alkalmas, hogy bizonyos tartja jónak ügyekben visszaszorítsa a párttagokat. Egyedi vélemény szerint lehessen egyes 9 ^ esetekben az MSZMP politikájával összeegyeztethetetlen állásfoglalás mellett b. Végrehajtó bizottság létrehozását nem javasolják. is kiállni. ; c. A szervezetek kisebbik része a választmányt és az egytestületes pártbizottság létrehozását javasolja. Felmerült, hogy ki dönti el, melyik IV. fejezet alapszervezet delegál a választmányba? Ki lesz az adott terület poli-A párt felépítése tikai vezetője: az első titkár, vagy a választmány elnöke? A párt felépítése fejezetbe bele tartozna a V., VI., VII., fejezet is. 7. Jónak tartják a pénzügyi ellenőrző bizottság és az egyeztető bizottság létrehozását. Van aki szerint a választmány elláthatja az egyeztető 13,szakasz bizottság feladatát, így nem szükséges. Az alapszervezetek helyének, szerepének szabályozása aránytalanul kisebb, ^ szakasz mint a központi szervek működésének szabályozása. ——----, rn, ... , , . . Egyedi vélemény, hogy így ismét bürokratikus lesz a felső vezetés. 3. Egyetertenek azzal, hogy az alapszervezet alakitasahoz a létszám mini- Jy . . műm 3 főről 5 főre nőtt, van ahol ezt is keveslik. Az "illetékes tes- 1. Javasolja az egyik szervezet, hogy az utolsó mondatból maradjon ki a tület"-re való utalást egyik szervezetnél rossz ízűnek tartják. "területfejlesztési és kulturális" rész. A. Az illetékes testület csak kezdeményezhesse az alapszervezet felfüg- 2. Helyeslik, hogy a budapesti pártértekezletet évente össze kell hívni. gesztését és a megszüntetését, erről az alapszervezet dönthessen - ja- 3 , szervezetet< egyik fele az egytestületes pártbizottságot javasolja, vasolja az egyik alapszervezet. * ' c, M ,, , - , ., . , ... . , c. A szervezetek másik fele a választmány és egytestületes párthizottb. Nem világos milyen személyi kérdésekben dönthet az alapszervezet, ha c6n iá+rphnyá^át támonatia már mindenről lemondtunk. Nagyon helyesnek tartják, hogy a felsőbb szer- 9 c . ...„ , .. ■ ■ vek nem szólnak bele az új tagokkal kapcsolatos vitába és a fegyelmi d. Javasolják, hogy a szövetségi jelleggel mukodo párttestulet a tova büntetésbe. Kevésnek tartják, hogy "tájékoztatást kérhet" tagjaitól, lerosban is alakitható legyen. Egyik szervezet szerint a szövetségi gyen joga beszámoltatni őket politikai munkájukról. " forma túl laza, ez nem lehet működő képes. 6. Kis létszámú alapszervezeteknél (5 fő) elég a titkár, nem kell veze- A. Helyeslik, hogy az egyeztető bizottság tagjai nem tölthetnek he más tőség. Helyes, hogy az alapszervezeti vezetőség létszámát a taggyűlés választott tisztséget. dönti el. A sötét magyarázó szöveg is kerüljön a szabályzatba'. y ezet 7. Egyetértés van, hogy működhet, de nem kötelező a pártcsoDort D A , . , ^ ^ hm a párt országos szervei 8. A más társulási el/b e beleértendő az ágazat szerinti szerveződés is. -----—-------------Hiányzik - egyik szervezet szerint - a lakóterületi pártszervezetek Fnv tervezetnek volt az a véleménye, hogy egyik változat sem szolgálja felépítése, munkájuk behatárolása,pedig a többpárt-rendszerben itt Vnárt meoúiulását kell dolgozni. Ne használja a szabályzat "munkahelyi" és "lakóterü- P megujuia . leti" jelzőket, csak "alapszerve^etek" legyenek, hiszen a várható 1.változat párttörvénytől függ, lehet-e szervezet a munkahelyeken. Az e pontban a pnntő többsén ezt a változatot támogatja, mert úgy tűnik, hogy egyrogzitett lehetőség több szervezettől elismerést kapott, itt nagy szerűbb és hat az újszerűsége is. • lehetőség és változatosság rejlik. Egy szervezet úgy véii, hogy a szerubb, es ujsz J sokféleség utat nyithat az anarchiához is. Y 9y A / A kongresszus 1A szakasz lé.szakasz V ’ A - . ................ Ne a kongresszus válassza az elnököt és a főtitkárt, hanem pártszavazás 1. A helyi szó zavaró erről ma munkahelyi, lakóhelyi jut eszünkbe és útján nem egy középszintű területi pártszervezet. Más szót használjunk he- J lyette. Ha más szervezodesi elvet is elfogadunk akkor az alapszerve* ' ,1 .s* ________________________________-__uL_____u._______________________ -............ -- - — - ... ■ ■
