Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1989-09-04
r~—I------------------------------------~ ^ I"- 2 -Mások szerint a párt ne osztály alapon, hanem attól szélesebben a materialista világnézet kizárólagosságát nem deklaráló tomegpártként A szabályzat egészüljön ki azzal, hogy alulról építkező, jóléti társadalom megteremtése a cél. , . Néhányan javasolják, hogy el kell hagyni az osztalyszempontokat meghaladva" kifejezést - hiszen a munkásosztály igazi érdekei ma is"egybeesnek a nemzet érdekeivel. Furcsa, hogy kijelentjük ma gunkról, hogy az MSZMP demokratikus párt, ezt az egesz működésnek kell tükröznie. Szerencsés volna meghatározni a szocialista fogalom tartalmát. 3. szakasz 1. Egyetértés van az önkéntesség elvével, de konkrétabbá kell tenni k a szerveződési szabadság tartalmát. Az alapelvek legyenek világosak, ha már magyarázni kell, az nem jó. 2. A többség támogatja a platformokat, elveti a frakciót. Ugyanakkor tisztázni kell, hogy mikor válik a szerveződés szervezetté. Van aki kifogásolja, hogy tiltás szerepel a szabályzatban. Felvetik, hogy be kell építeni a magyarázó szöveget is a szabályzatba. 4. Egy szervezet szerint a szolidaritással foglalkozó elv fölösleges, el kell hagyni. 5. Ellentétes vélemények alakultak ki. Van aki szerint ez a demokratikus centralizmus szebb megfogalmazása és tisztázni kell fennmarad-e vagy nem. Felvetik, hogy a demokratikus centralizmust, mint sztálini működési formát el kell vetni. Ez a tagságot gúzsba kötötte, az volt jelenlegi gondjaink fő oka. Elvetésében azonban a tervezet nem következetes, és visszatér a 9. szakasz 2/b. pontjában. Mások véleménye szerint nem helyes a demokratikus centralizmus elvetése, kell, csak nem a régi módon. Ha erről lemondunk,akkor anarchia lesz. Azonban szükséges rögzíteni, hogy a vezető testületek kötelesek döntés előtt kikérni választóik véleményét. Az is fontos, hogy ha a párttag nem ért egyet a határozattal, kritizálja, retorzió nem érheti. 6. A döntő többség azon a véleményen volt, hogy az ateista világnézet pártunk értékes jellemzője, a vallásos emberekkel együtt kell működni, de nem kell párttagnak lenniük. A párttag ne legyen vallásos, ez azonban ne zárja ki a részvételt egyházi rendezvényen. Ezzel csak eszmei zűrzavar lesz. Aki vallásos menjen vallási alapon működő pártba. Összekeverik itt az emberi jogokat. Addig tart e tekintetben a párttag lelkiismereti szabadsága, amíg be nem lép a pártba. Vállalni kell, hogy egy marxista párt ateista. Ezt a kérdést meghátrálásnak tartják, túlzott engedménynek tűnik a taglétszám emelése érdekében. Kisebbség úgy tartja, hogy a valásosság azért nem kifogásolható, mert • az eddigi tiltás ellenére is voltak vallásos párttagok. A pártnak nem kell ezzel foglalkozni, rá kell bízni a párttagra. A közös politikai célok a fontosak, nem a közös világnézet. Lehessen vallásos is a párttag. Olyan javaslat is elhangzott, hogy alakuljon a párt mellett egy laza szimpatizáns csoport, amihez csatlakozhatnak a nem marxista világnézetűek. 9. Egyetértenek a nyilvánossággal, de ez így túl kevés, a magyarázó szövegből ki kellene egészíteni. Meg kellene határozni, hogy a legfontosabb kérdésekben mennyivel korábban kell a tagságot tájékoztatni hogy állást tudjon foglalni. ’
