Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1989-01-31
... w -----------------------”----------------T í s- O ~ A foglalkoztatási gyakorlatban jelentős változás nem következett be. A foglalkoztatottak száma a kerületben mintegy 3 %-kal csökkent. Több vállalat, intézmény (Taurus, Főv. Gázművek, Főv. Szabó Ervin Könyvtár) valósított meg tudatos létszámcsökkentést, de még nem ez a jellemző. A szervezetek egyelőre semmilyen jelét nem tapasztalják a munkanélküliségnek. Néhány vállalatnál, intézménynél (pl. általános iskolák) továbbra is létszámhiány van. A gazdálkodás egyik legnagyobb korlátját a szűk keresetfejlesztési lehetőségek jelentették. Csak a létszámcsökkentés ás a különböző - teljesítménnyel elérhető - kedvezmények növelték a lehetőségeket. A vállalati bérpolitika óvatos volt, csak az év utolsó hónapjaiban tapasztaltunk nagyobb mértékű bérkiáramlást. A bérklubba jelentkezők közül az év során többen visszaléptek. Az oktatási és közművelődési intézményekben a keresetek növekedése elmarad a gazdálkodó szervezetekétől, így hátrányuk növekedett. Továbbra is jellemző, hogy a kvalifikált szellemi munka alulfizetett. A gazdálkodók nyeresége az előző évihez képest csökkent (kétharmada), de több, mint amire az év elején számítottak. Az általános kép mögött igen eltérő vállalati helyzetek találhatók. A vállalatok többségénél összességében romlottak a jövedelmezőségi poziciók. A nehéz helyzetű vállalatoknál (Ganz utódvállalatok, MINŐ) súlyos örökséggel kellett küzdeni. A Ganz Mávag szétdarabolásakor keletkezett vállalatokat a szakhatóságok magukra hagyták, intézkedéseiket a bizonytalanság jellemezte. A vasúti járműgyártással kapcsolatos gondok miatt a kibontakozás ma is bizonytalan. A Minőségi Cipőgyárnál a budapesti gyáregység helyzete tisztázott, a két vidéki telephely helyzetének rendezése még folyik. Az adórendszer bevezetésével rendkívül megnövekedtek a vállalatoknál az adminisztrációs terhek, így az improduktív létszámcsökkenés helyett annak növekedése volt tapasztalható. Költségnövelő tényező volt a bérbruttósítás és számítástechnikai hátterének megteremtése. Néhány területen (pl. pedagógusok, orvosok) a bruttósítás is feszültséget okozott. Az általános forgal-
