Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1976-05-28

j | ;ü . 10 - * kerül alkalmazásra a dolgozók által felm-rülő kérdéek mag-vála­szolása alkalmával". A túlnyomórészt fizikai munkásokat maguk­ba foglaló pártszervezetekben ie vannak kedvezőtlen tapaszta­latok. Erre enged következtetni a Hőtechnikai Vállalat jelen­tésének megállapítása: "...a tagság nagy hányada nem aktiv, nem kezdeményez agitációt, visszahúzódik a szóbeli agitáció­­tól". Az Állami Pénzverő szerint "...a párttagok jelentős része nemcsak, hogy nem folytat egyéni agitációt, de nem is emelke­dik ki a környezetéből". Ugyanennél a vállalatnál egyik cso­portos beezélge tés alkalmával egy munkás- kijelentette, hogy "nagyon kevés az a párttag, akire munkatársai úgy néznek fel, mint egy kommunista forradalmárra". A munkás párttagok pedig úgy nyilatkoznak, hogy "...azért gyenge az egyéni agitáció,mert a pártonkivüliek közönyösen fogadják az ilyen beszélgetéseket". A Gábor Áron öntödében ée a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon —N folytatott egyéni beszélgetések során, arra a kérdésre: "Talál­­kozott-e már agitátorokkal, volt-e már alkalma politikailag tájékozott aktivistákkal politikai, társadalmi, gazdasági, er­kölcsi kérdésekről beszélgetni?" a következő válaszokat kapta az interjút kéezitő: /pártonkivüli üzemszervező/ ...a velem szem­­benülő kolléga párttag, vele is. gyakran tudunk szót váltani ilyen kérdésekről, godolom azt is agitációnak lehet tekinteni". Egy pártonkivüli lakatos: "...találkoztam már politikai agitá­torokkal, különösebben nem beszélgettünk gazdasági problémák­ról; a párttitkárral olyan kérdésekről szoktunk beszélgetni, hogy pl mikor lépünk be a pártba, ... megmagyaráz ő mindent,de o hiába, mert ha kimegyek a Közértbe mást látok, mint amit ő mon­dott". Egyéni agitáció tehát folyik a pártszervezetekben. De ez nem rendszerezett, főleg egy-egy kampányhoz kapcsolódik. Fontosabb gazdasági intézkedések nyomán a párttagok nem kerül­hetik el a véleménynyilvánítást, tekintettel arra, hogy a pár­tonkivüliek az esetek nagy többségében hozzájuk fordulnak kérdé­seikkel. Vannak azonban olyan alkalmak, amikor sokan bizonyos eseményekről hamarabb értesülnek, mint ahogy a párton belüli tájékoztatás történik /pl legutóbb a cukoráremelés alkalmával/. Ilyenkor a párttagokat veszik körül kérdéseikkel a pártonkivü­liek, mondván, hogy az adott témában nekik már tájékozottnak kellene lenniük. R — _______________ m

Next

/
Oldalképek
Tartalom