Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1976-05-28
sa «- 5 -A csoportos ée az egyéni beszélgetések alkalmával egyöntetű véleményként hangzott el, hogy a sajtó, a rádió, de különösen a tv meghatározó szerepet tölt be a külföldi ée a hazai események ismertetésében* A rádiókészülékekkel ée tévével való ellátottság kerületünkben jobb az országos átlagnál. Az újságolvasás gyakoriságára vonatkozóan, ránk is jellemzőek annak az országos felmérésnek az adatai, melyszerint a felnőtt lakosság 88 %-a minősül rendszeres, újságolvasónak /az aktiv dolgozók körében ez az arány 93 %/• Naponta olvas újságot a felnőtt lakosság 63 %-a, és mindennapos rádióhallgató 85 %-a, Egyre szorosabban kötődik egymáshoz a tömegkommunikáció és a "hagyományos" agitáció. Megfigyelhető, hogy számos fontoe társadalmi k kérdés vitája egy-egy TV-riport vagy újságcikk nyomán lobban fel, terjed ki széles körűvé. Többen felhivták figyelmünket a sajtó, a ^ rádió és a tévé fokozott felelősségére. /Bizonyiték ez az összehangolás fontossága ée a munkamegosztás lehetősége mellett./ Egy felmérés tanúsága szerint a párttagok 56 %-a olvas Népszabadságot. A napilapok mellett sokan olvassák a hetilapokat: a Nők Lapját, a Képes Újságot, az Ország-Világot, a Szabad Földet és a Magyarországot /ennek olvasói között legmagasabb a párttagok hányada/. A beszélgetések alkalmával kiderült, hogy a kerületi dolgozók a rádió reggeli ée a TV-hiradó koraesti adásaiból szerzik napi politikai információikat, s nagy tömegek a Hét és a 168 óra cimü műsorokat is figyelik. A napilapok frissességével,tartalmával nem elégedett a párttagság: az információk nem elég gyorsan jelennek meg /az Esti Hirlapot kivéve/, az elemzések viszont nem elég réezletezőek. Az értelmiségiek, a mélyebb összefüggések iránt érdeklődők a folyóiratok elemző cikkeit is elolvassák. A tömegkommunikáció, a sajtó megítélése az egyes emberek, korcsoportok Ízlésétől függően esetenként szélsőséges. /Pl. az ifjúságnak szóló zenei műsorok stílusa, a szereplők öltözete, frizurája az idősebbek körében elutasításra talál; a fiatalok pedig elitélik egyee lapok "gügyögését"./ A beszélgetések feltárták azt is, hogy egyes rétegek, foglalkozási csoportok mennyire érzékenyen reagálnak az őket közvetlenül érintő cikkekre, riportokra. Az orvosok, a pedagógusok, a kereskedelmi dolgozók, a I ^ 6-«*** i mm'**? •• WZ&
