Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1974-05-31

r~" ^ ' ----------------------------------------------------------------------------------------------------------—•-----------------------------------------------------------—*-------------------------------------------------------------------­p— ^ i « k r A kerület nagyüzemeiben őszinte aggodalom tapasztalható a munkásosztály A pártszervezetek sokat tesznek annak érdekében, hogy a csoportérdek ne folyamatos és megfelelő számú utánpótlásával kapcsolatban', A csoportos meg­­előzhesse meg a népgazdaságét, és az egyéni érdek is megfelelő értelmezést | beszéléseken többen szóvátettók, hogy még a párttag munkások közül is sokan nyerjen. Ennek érdekében sok helyi kezdeményezés született a Taurus Gumi-Iinkább adminisztratív pályára adják a gyermekeiket, semhogy szakmunkásnak gyárban a rósz jegyes rendszertől kezdve a Május 1’. Ruhagyár szociális intéz­nevelnék. kedóssorozatáig, , 2. A Párt szövetségi pol.it Lka iával való egyetértés tovább erősödött1. Az 1972. novemberi párthatározat után néhány pártszervezet állást fog-A gyakorlat, a végrehajtás óirt elme zó se azonban ellentmondásos. Többen az , lalt azok ellen, akik az indokolatlan áremeléseket a csoportérdek sztaniol egyes esetekben megnyilvánuló torzulásokat a szövetségi politikával keverik " papírjába csomagolják; össze. Mások éppen a szövetségi politika elmén ideológiai engedményekre is Az egyQ8 h0lyek0n tapasztalható vállalati manipulációkkal szemben a hajlamosak, szövetségeseink helytelen magatartásával és téves nézeteivel _ pártszervezetek sem a párt ellenőrzés jogán, sem más politikai eszközzel nan szemben békülékeny magatartást tanúsítanak. Értelmiségi körökben felvetődő iépnek fel> /0z tört6nt a pátrÍ0 Nyomdában is, ahol a helyi elvtársak nan kérdés, hogy osztályszövetség-e még a munkás-paraszt szövetség, vajon a je­­iéptek fel az egy éven keresztül folytatott ármanipuláció ellen'. A bíróság lenlegi viszonyok között lehot-o még paraszti osztályról beszélni, miután megállapítása szerint ezzel 000 Ft tisztességtelen haszonra tettek szert, ennek egyik alapját képező földtulajdon teljesen fönnáll*. A. korábbi fghrn^ Wem lehetett mentsógül elfogadni, hogy ezt a vállalat fejlesztése érdekében .^33,el ömzevp.t;ve. a munká.s, .csökkent.,a, J»» W*r. ellenőrét, tették. És ez sajnos nem egyedi eset'./ Ami az egyéni érdeket illeti több jg ennek nyilvánvaló oka /az elmúlt négy óv ideológiai, felvilágosító munkáján f £ vállalatra jellemző, a Május 1’. Ruhagyár jelentésének találó fogalmazása, túl/ az. hogy a munkásosztály soraiban tovább növekedett azoknak a száma, miszerint az egyéni jövedelem alakulását a vállalat eredményeivel hozzák okik saját helyzetük és családi viszonyaik miatt a faluhoz kötődnek. 15 te- BZOros öe0Z0füesósb0í ugyanakkor ezt még mindig a tervek mennyiségi teljesi­kintetben is számottevő változást hozott az 1972. novemberi kB határozat. tósére szükitlk é£J k0vésbé fordltanak gondot a mlnősógi szempontokra.- A Mindezek ellenére továbbra is vannak olyanok, akik /a Ganz-MAVAG jelentése Fővárosi Gázmüvek pártbizottsága azt állapítja meg. "A dolgozók mint teme­szerint/ hajlamosak -a legmagasabb paraszti és a legalacsonyabb munlcásjöve­­lők m9górtik az áremelést - mint fogyasztók szemben állnak vele'." delmek irreális párhuzamba állítására, vagy az egyes mezőgazdasági idénye ■ s.' cikkek magas árának általánosítására". 4* ** 1970-tó jelentésben igyekeztünk fL-BÍSOclalij^a dempkrAcla_felles^­tósónek követelményeit megfogalmazni'. Négy év után o párttagság váltó zatl.ar Z?. MUnlrós ^rbtagjaink között elvétve olyan kijelentések is elhangzanak, nul azon a véleményen van, hogy a y. kongresszus óta elért nagyarányú fejlő­hogy -a parasztság a munkásosztály eltartottja". Sokan a szövetségi politi­­dós, az állami életben bekövetkezett szerkezeti változtatások, az alkotmány ka torzulását látják a termelőszövetkezetek melléküzemágainak létesítésében. módosítása ellenére som mondható el. hogy a SrtCloUata demokráolá féJlődéflé OW* '■< A MÁV Budapesti Igazgatóság kommunistáinak vélemónye: "A parasztság élet­­kielégítő lenne'. Különösképpen elégedetlen a szocialista demokrácia helyi színvonala a nagyüzemi munkásokhoz képest még mindig gyorsabban emelkedik'," állapotával • ■ * • ,cí'm. *-*Vf ?■ ? Az egészség- és a művelődésügy területén elhangzott vélemények szerint a a párásítóig ©gőtében a csoportodét: gyakrabban ütközik az ögaztdroadalni ér- • ■ • Poilödés t.paaztalhaté 1970-h,z képaat a szoelalista da»okráoia alvai­dekkol, mint bámoly máa teiüloton. ““ értobnazéeéban. A párttagaáB nagy réaza nem oartélyalapJAtól megfosztott általános óa homályos alapelveken nyugvó parttalan szabadságot ért alatta, A szövetségi rendszeren belüli többi rétegek megítélésében lényeges . hanem a munkás-paraszt hatalom konkrét megnyilvánulási formáját'. Nem vógnól­eltórés nincs;. Az értelmiségi rétegek köréből főleg egyes kategóriák hátrá­­küli vitákat igényel, hanem a döntések előtti érdemi vélemény nyilvánítást* nyosabb anyagi megbecsüléséből vonnak le nem helytálló következtetéseket'. nem a f0ielőtlen beleszólást, hanem a döntésekben való aktív felelős részvó-1183°n10 Jolen8éEQket lehetett bizonyos alkalmazotti körökben tapasztalni, telt, majd a döntés utáni egységes, következetes végrehajtást. Ugyanakkor különösen a nagyüzemi raunkáoOk lj/3. évi bérrendezése idején. Az órtelmisó­­egyes értelmiségi területek párttagsága nem lép fel határozottan olyan néze­gi párttagok zöme azonban a pírt munkásjellegének erősítését úgy fogja fel, tekkel szemben, amelyek a szocialista demokrácia fejlesztésének igénylése hogy ez egyben az értelmiségi politika orodinényeinek megőrzését és tovább­­elmén, azt a szocialista tartalmától megfosztva, elszakítják egymástól a fejlesztését is hozza /oOIE/. Valamit csökkent a magánkisiparosok és kiske­­proletárdiktatúra és a szocialista demokrácia egymástól elválaszthatatlan reskedők sommás elítélése, viszont egyre erősebb a konjunktúrával vissza­­lényegét; élőkkel szembeni erélyesebb eljárás igénye. Az üzemi demokrácia, mint a szocialista demokrácia fontos eleme, számos túlnyomó, többsébe holyosen értékeli a népgazdaság ér­­vállalatnál tovább fejlődött, dekeltségl rendszerét, .de bizonyos szabályozók módosítását sürgeti; A hármas x x ^ u érdekeltségi rendszert szinte valamennyi üzemben és vállalatnál jól ianerik. A t9e8ag ^ 10829 tisztaban Van aZZal* h°Ey aZ UZQUÍ daaokrácla fe;J-4 . 5 < fa ii 1 * > I .......... . ;o„. -A:-- v--t - »■■■■■'

Next

/
Oldalképek
Tartalom