Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1970-05-15
4. A termelékenység alakulása Az állami iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1969* évben az előző évhez képest 99,4% volt. A két év közötti munkanap eltérésből származó 0,7% beszámításával a kerület vállalatai három csoportba sorolhatók. A termelékenység jelentősen emelkedett 5 vállalatnál, ezek közül 6% körű}, helyezkedik el a Ganz Mávag, a Fűrész és Hordóipari V. és a Gyárkémény Épitő Vállalat 10% feletti termelékenységet ért el a Pátria Nyomda és a Fővárosi.Gázmüvek. A termelékenység az állami ipar átlagánál lényegesen jobban visszaesett a következő vállalatoknál. Május 1. Ruhagyár, Franklin Nyomda és az Országos Tanszergyártó V. A Május 1. Ruhagyárnál a már emlitett rendelés kieséssel függ össze a termelékenység romlása. A Franklin Nyomdánál a tőkés export összetételében bekövetkezett változás okozta a termelékenység csökkenést. Az Országos Tanszergyártó V. termelékenység visszaesését az okozta, hogy az alkalmazotti létszám 13%-kal ^ 1 megnövekedett. A kerület többi vállalatánál az egy dolgozóra jutó termelés loo% körül alakult, tehát lényegében stagnált. Végeredményben megállapítható, hogy a kerület iparvállalatainál az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység a beszámolási időszakban általában kedvezőbben alakult, mint az állami ipar átlagosa. A nagyarányú szóródás azzal magyarázható, hogy a vállalatok termelési struktúrája egymástól igen eltér. Valamennyi vállalatnál kedvezőbb a termelékenységi mutató, ha azt az 1 órára eső termalés vetületében nézzük. Az egy foglalkoztatottra jutó ternelÓ3i érték az előző évhez viszonyítva a KTSz-ek 6o%-ánál növekedett. A növekedés mértéke 3-28,3%-ig terjed, ezen belül 9 szövetkezetnél közel lo%-ot,illetve lo%-ot meghaladó volt. A KTSz-ek 40%-ánál csökkent az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték általában 5% körüli mértékben. Két KTSz-nél /"Kiima" KTSz és a Tüzoltókészülék Karbantartó és Javító KfSZ 10%.-ot meghaladó volt a csökkenés. Az egy teljesített órára jutó termelési érték két szövetkezet kivételével A ^ /"Kiima" KTSz, Műanyag- és Fémfeldolgozó KTSz/ valamennyi szövetkezetnél növekedett. 5. Az értékesítés alakulása Az állami ipar összes értékesítése az előző évhez képest 3,5%-kal növekedett. A kerület 14 vállalatánál az értékesítés nagyobb mértékben nőtt mint az állami iparban. A 23. sz. Autóközlekedési V. és az Országos Tanszergyártó V. 20% feletti növekedést ért el. A kerület két legnagyobb vállalatánál a Ganz Mávagnál a fejlődés 11,2%, az OGV-nal pedig 7,7 %• A vállalatok összes árbevételének 8%-át repreztntáló 4 vállalat nem érte el az előző évi szintet. A visszaesés 3,3 - 5,9% köeött van. Az értékesítés tekintetében összességében tehát jelentős eredményeket értek el a vállalatok, a négy vállalatnál azonban ezen a területen javulást kell elérni. A vállalatok exportja együttesen szintén kedvező képet mutat. 7 vállalat 2,5ü4 51,4 %-kal növelte az előző évi exportját, és 4 vállalatnál volt lemaradás, amelyből kettő jelentősebb mértékű /50,7%. ill. 9,3%/ - A tőkés piacon történá értékesítésből származó árbevétel a Minőségi Cipőgyár kivételével * mindé® exportáló vállalatnál növekedett.- 4 -■ ^ !----- --; • •*« • • ti
