Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1969-05-23
' ' ~---------------------------------------------------------------------------------T» • i u |- 5 -gazdasági termékek ára indokol?tlanul magas, a termelőszövetkezetek mellák- Uzem-ágaiban megengedhetetlenül magasak a keresetek, a termelőszövetkezeteknek ilyenfajta tevékenysége lassan a mezőgazdasági termelés rovására fog menni{ sokan helytelenítik a parasztoknak a fővárosba irányuló mozgását és úgy vélik, hogy ezt azért tehetik meg, mert sok a pénzük. Ezek a nézetek azt mutatják, hogy a munkás-paraszt szövetség mai helyzetét és tartalmát tekintve számtalan kérdésben helytelen vélemény alakult ki, sokan a paraszti élet-és munkakörülmények reális ismerete nélkül mondanak ítéletet a parasztságról. Ezért az agitációs munkában továbbra is nagy figyelműt kell fordítani e kérdések helyes megvilágítására. A fonti témával kapcsolatban a kispolgárság és az értelmiség egyes rétegeinek problémája is élénk vitát váltott ki. A kispolgársággal kapcsolatban többségükben a türelmetlenség hangján szóltak. Ennek okát elsősorban a jövedelemkülönbségekben kell keresni. E rétegekhez a kiskereskedőket, kisiparosokat és általában az önálló exisztenciával rendelkezőket sorolják. Egyetlen beszélgetésben sem merült fel, hogy a kispolgári szemlélet nemcsak i a felsorolt rétegek között található, hanem a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben is. Kifogásolták, hogy a magánkereskedelem az utóbbi időben túl négy teret kap. Ugyanez áll a kisiparosokra is. Helyes volna ennek ellensur' lyozására az állami szolgáltató ipar erőteljesebb fejlesztése. A nemzeti egység kérdésében a munkások a párt politikáját helyesnek tartják, a beszélgetőseken elhangzott vélemények egyértelműen hangsúlyozták a nemzeti egység szükségességét, további erősítését. Egyetértenek abban, hogy a szocializmus felépítése csak az osztályok és rétegek összefogásával lehetséges. E helyes nézetek mellett jelentkezett olyan is. mely szerint a nemzeti egység csak akkor valósulhat meg, ha a jövedelmek’kiegyenlítődnek, illetve erősen csökkennek a jelenleg fennálló különbségek. d./ Hogyan értékelik a munkások az üzemi demokrácia fejlődését. A munkások élénken reagáltak e kérdésre, általánosságban úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy az üzemi demokrácia fejlődött, de számtalan problémát is felvetettek ezzel kapcsolatban. A Május 1. Ruhagyár dolgozói úgy foglaltak állást, hogy a dolgozók mindennapos problémáival, észrevételeivel való foglalkozás és az ezekre történő reagálás terén a helyzet az elmúlt évek alatt sokat javult. Ebből a szempontból különösen a felső gazdasági és pártvezetés munkáját emelték ki. Ezt igen hatékonynak és emberségesnek tartják. Másképp Ítélik meg azonban a közép- és különösen az alsó szintű /művezetői/ vezetést. Elismerik, hogy sok tehetséges fiatal került művezetői beosztásba, a legtöbb probléma azonban ezen a szinten van. A művezetők egy része - a dolgozók véleménye szerinttürelmetlen, hiányzik belőlük a szükséges emberi megértés. Egyesek hiányolják, hogy a vezetés az üzem helyzetét és gondjait nem tárja fel a munkások előtt, nem beszélik meg velük a dolgokat és igy nem is tudnak hatékonyan segit eni. A MÁV Keleti Csomópont dolgozói úgy látják, hogy a problémákkal való rendszeres foglalkozás - csomóponti viszonylatban - a helyi vezetők részéről kielégítő. Az olyan kérdéseket, amelyeknek teljesítése túlnő a közvetlen vezető hatáskörén, az elintézése már hosszadalmas, sok esetben csak az "idő” oldja meg. Ez részben - mondják - adódik a vasút szervezeti felépítéséből is. A Ganz-Mávagban a vezetők és munkások kapcsolatát a közvélemény úgy Ítéli meg, hogy az sokat Javult. Az a meglátásuk, hogy a vezetők ugyan nagyon készségesen meghallgatják észrevételeiket, panaszaikat, de a legtöbb esetben intézkedés nem, vagy csak hosszú idő után történik. Úgyszólván minden bee élgetésen felmerült valamilyen formában a vállalati helyes intézkedések raüholyszinten való torzulása. A munkások véleménye szerint ez elsősorban abból adódik, hogy egyes helyi vezetők nem tudják megfelelően ellátni feladataikat. «gj
