Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-04-12
_ - mmsE t _ * 5* 6, lyeztetni fogja a terv végrehajtását is. A bérprobléinék néhány területen a munkásvándorlásnak is előidézői, A Gan7, Mávag mintákéazibö műhelyében pl. sok kitűnő fiatal szakmunkás dolgozik, nem egy 10 éves gyakorlattal is rendelkezik. Közülük többen el akarnak menni a műhelyből, mert keveslik órabérüket. A felszabadult fiatal szakmunkások bérezése nem elég differenciált, nincs elég húzóereje. Olyan helyzet állobt elő, ha egy fiatal szakmunkás felmegy az irodába elszámolni és bejelenti, hogy tovább nem hajlandó a műhelyben dolgozni, ott; mindjárt kézbekapja a gyér egy másik műhelyének elmét és néhány épülettel odébb ugyan azon munkára 1 forinttal több órabért kap. Ehhez hasonló anomáliák másutt is előfordulnak. Megítélésünk szerint a bérkérdésekkel vállalati én szakszervezeti szerveknek behatóbban kellene foglalkozni, a jogos igények kielégítése érdekében hathatósabb lépéseket kell tenni, ugyanakkor a jogtalan és demagóg igényeket erőteljesebben vissza kell verni. ^ ^ ^ 3./ A bérkérdéssel rokon probléma a nyereségrésze sédés felosztható része, az uj mechanizmus kapósén szabályozott uj elosztási rendje, A vizsgált területeken általánosan leszűrhető tapasztalat, hogy a munkások a 80.-,50,-15 százalékos részesedési aránnyal nem értenek egyet és a kérdés körül szenvedélyes és elkeseredett vita folyik. A felmerülő problémákra pártszervezeteink sóm tudnak kielégítő magyarázatot adni. E jelenségekkel kapcsolatosan véleményünk nagyjából megegyezik a Május 1. Ruhagyár jelentésében foglaltakkal: "Változatlanul nem értik eléggé a dolgozók a részesedési alap 80,-50,-15 százalékos kategox'izálását. Ebben a kérdésben még az egyenlősdl nagyon élesen mutatkozik meg és ezért ezt nemcsak önálló kérdésként, hanem általában a differenciáltabb bérezés érdekében kifejtet agitációként kell kezelnünk." Való tény az, hogy agitációnkban hosszú időn keresztül elhanya- ** f ^ goltuk az elvtelen egyenlősdi elleni harcot és ez most,amikor az uj gazdasági mechanizmus egyik alapvető elvét érvényesítjük, nevezetesen a mindenki képességei szerint, mindenki végzett munkája alapján elvet, akkor meg nem értés, egyet, nem értés és demagógia jelentkezik. Ezen kívül agitációnlc ezt a kérdést nem tudta még eddig közérthető módon a munkások nyelvére lefordítani és sok esetben az egyet nem értés a meg nem értésből táplálta)zik. 4#/ A 44 órás munkahét bevezetése pozitív visszhangot váltott ki a dolgozók köziében. A vizsgált területen a Május 1. Ruhagyár az erre kijelölt 38 budapesti üzem között van.. Különösen a női dolgozók fogadták örömnél ezt az intézkedést. Az általános örömbe némi üröm is vegyült, mert hiszen 44 óra alatt kell most már teljesíteni a 48 órára kiszabott termelési feladatokat és a megfelelő műszaki intézkedések dacára is, lo J
