Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-01-12
1 V •» ;*.» » 1./ Napirendhez: Dapsi Károly elvtárs beszámolója 2./ ^ /mellékelve a jegyzőkönyvhöz/ Hozzászólások? Horváth et. Emlékeztet arra, hogy a PB az elmúlt időszakban nem egyszer már megvitatta az uj gazdasági mechanizmus irányélveit. Ezeken a vitákon sok olyan kimondott s el nem hangzott gondolat is volt, hogy vajon szocialista módszerekbe ezek? Ma már látható, a reform teljes egészében, széles körben, hova vezet. Ez azt is jelenti, hogy a pártszervezetek rendkivül sokat fejlődtek. Elhangzott olyan közben, hogy rossz az információ, a tájékoztatóm. Most azonban mór lemérhető az is, hogy ezt a viszonylag komlikált kérdésr milyen gyorsasággal tudták széles körben bevezetni a közvéleménybe. Az elmondottak nem azt jelentik, hogy már mindenki érti és tudja a "mechanizmust", s látja a tennivalókat. A probléma gyökere, hogy nem csak a gyárakban, a közvéleményben, h^nem központi helyen sem tisztázott még minden kérdés. Egy fontos gondolatot kiemelve: egyet kell érteni azzal, hogy kapkodás, ra, minden áron uj módszerek kialakítására semmi szükség nincs, s nem ezt kell érteni uj mechanizmus alatt, viszont tisztán kell látni, hogy bizonyos dolgok nagyon megváltoztak. Ilyen pl. vállalati szemszögből nézve, hogy az üzemek legfontosabb cselekedeteit megszabó kérdések átkerültek a vállalatokhoz. Természetesen van központi irányítás, de ezt szükséges korlátozás, végül is a vállalatok maguk alakitják ki gazdálkodási elveiket, koncepciójukat. így éves terveiket is maguk a vállalatvezetőségek döntik el. Egyszerű ennek a kimondása, gyakorlatban azonban igen bonyolult, nagy felelősséggel járó kérdés. Eddig a főhatóságok viselték a terhek nagyobb részét is és bizonyos "egyeztetéseket" is elintéztek. Ebben most alapvető a változás. A flolyamat most annyit jelent, hogy minden vállalatnak valamilyen módon, amikor döntéseit hozza egyúttal meg kell tedremtenie a szükséges és jó körülményeket s ót kell gondolniuk, érez. niök döntéseik várható következményeit is. S Felszólalásában kiemeli a pártszervezetek szerepét. Éneknek a kérdéseknek tárgyalásénál igen fontos szerepet kap a párt szervezetek^ kel való együttműködés. Vállalati viszonylatban is arra van szükség, hogy kidolgozzák a gazdaságpolitikai irónyitási rendszert , amelyről eddig nem beszélhettünk, most azonban nem csak lehet, hanem kell is beszélni, melyet a párt- és tömegpolitikai szervezeteknek is jótiá kell hagyniok s velük együtt kell végezni a munkát. Ezért az intézkedési tervben szereplő távlati fejlesztési koncepció vállalati kidolgozását illetően változtatást javasol; a vállalatok dolgozzák ki gazdaságpolitikai koncepciójukat• Előre látható időszakra ki kell épiteniök, hogy milyen koncepcióval - ezen belül a piac- és árpolitikai kiépítését is végrehajtani - kívánnak dolgozni. Beszámol az OGV és belüli próbálkozásokról, lépésekről az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatban. A tapasztalatok jók, az irányelvszerü dolgokat megfogalmazva megkönnyebbedett a gazdasági munka és a részletkérdések értelmezése különböző területeken us sokat javult* A gazdálkodás, mely egy vállalatnál folyik, óhatatlanul kockázatokkal jár, nagyokkal, mint pl. a Május 1. Ruhagyár rendelésállományának hiánya, ennek ellenére a termelés folytatása, vállalva a későbbiekben esetleg jelentkező gazdasági visszahatást, mint pl. nyereségcsökkenés, melyet meg kell érteni a vállalatnál mindenkinek, s ez szintén nem könnyű dolog. \ r t _______________
