Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-10-04
a - k - í A vita lényege: Stadinger elvtárs: Az anyag készítése során és azt követően történt változások már objektíve nem kerülhettek be az anyagba. A kerületnek is feladata lenne, hogy gyorsan tájékozódjunk és mindenkit jól felkészítsünk a további finomításokra. Pl: a Fővárosi Gázmüvek itt hozott számai már elavultak, mert a tényleges termelés alapján kb. loo m/Ft. lesz a vállalat nyeresége és 90 m/Ft. a vállalati dotáció. A KSH jelentése szerint év elejétől a folumen 5. a létszám az egy ‘főre jutó termelés pedig 1 %-kal növekedett. Arra kellene ösztönözni a vállalatokat, hogy a helyi termelési viszonyoknak megfelelő módszereket elemezzék és hasznosítsák. Pl: az ármozgások kiszűrésével könnyebbé lehet tenni az árkiszámitást• A készlefeazdálkodásra kellene felhívni a figyelmet, mert minden jel arra mutat, hogy a készletek jelentősen növekednek s főként kurens anyagban. f-' Suhajda elvtárs: 1 Fel kellene hívni az illetékes felsőbb szervek figyelmét arra, hogy a költségvetési szervekhez tartozó vállalatok, intézmények komoly beruházási gondokkal küzdenek, s különösen jelentkezik ez az építőipar vonalún. A tanácsi ipar építőipari kapacitása szinte a nullára szorul, sem a jelenlegi, sem a soronkövetkező fokozódó igényeket nemlehet kielégíteni. Ezért az építőipar területén gyorsabban kellene benevezni. Ott is a bérszínvonal kérdése az egyik fő kérdés, - bár nagyon nehéz lesz megtalálni annak mértékét. Sötér elvtársnő: A termelékenységgel kapcsolatos állásfoglalás nagyon jó. Budapest ipara loo %-ban termelékenységből hozta, mert igen nagy munkaerő hiáry van. Mégis, el kellene dönteni, hogy az ipar a termelékenységet valójában hány - 5o, öo, loo - százalékban hozta. Nem szól arról a jelentés, hogy azokból a nézetekből, melyek az első félév kezdetén voltak a dolgozókban, mi maradt meg, vagy ha az nincs meg, milyen uj nézetek vannak? Pl: a Május 1. Ruhagyárban differenciált peremizálást csináltak úgy, hogy volt aki looo Ft-ot és volt aki semmit sem kapott. Ez rossz hangulatot szült a dolgozók között. Horváth elvtárs /OGV/ is úgy nyilatkozott, hogy a legkevesebb gond az egyenlő elosztás során van. Az őszinte, nyílt beszélgetés ilyen esetekben igen sokat segithet. A jelentésben szerepel, hogy a Ganz-M^vafe azon kivételek közé tartozik, am-ely az 1 %~os átlagbérszinvonalat túllépte. Az engedélyezett bérszínvonalat korábban nem lehetett tullépnk, de most igen, bár az a tapasztalat, hogy a KGM üzemek még az egy százalékot sem érték el. Ez a munkaerővándorlást nagymértékben elősegíti. A vezetők többsége arra törekszik, hogy az év végén minél többet fizethessenek ki, figyelmen kívül hagyva a vállalatok ilyen értelemben történő összehasonlítását. Miért nem lehet év közben emelni az átlagbér színvonalat és év végén pl. 26 nap helyett 2o napot kifizetni. A menetközben! ösztönzés igen lényeges és ezért adott a kormányzat k %-oü béralapot. . / . 6 _ ^ i i_____________________________________________________________________—--------------------------------------------------------------—1—:—-
