Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-05-31
j \ •> # •v - 2 - * 1»napirend: Tájékoztató a kerület termelő üzemeinek 196?-évi tevékenységéről és az 1968-as vállalati tervekről. Kiegészítés: Orosházi elvtársi A mai PB ülés anyagát, ezt az Írásos értékelést a Gazdasági Bizottság készítette. Ezenkívül személyes tapasztalat céljából megkerestük legnagyobb vállalata i nka t. Az első négy hónap munkájának értékelését nehezíti, hogy fontos számadatok nem állnak rendelkezésre, mivel a féléves mérlegek most készülnek, viszont a statisztikai adatok nem közlik a termelési ráfordításokat és nem lehet kellően elemezni. Az 1968-as adatokra vonatkozóan, viszonylag ' kevés tapaszt lattal rendelkezünk és az anyag összeállítása is nagy gonddal járt. Egy-ket hibe is belecsúszott, mint pl. a j.old. A-.sorában a másfél milliárd/# forint szerepel, ez helyesen másfél millió. Ugyancsak ezen az ‘ oldalon "A nehéz helyzet ellensúlyozására a gazdasági vezetés .......... egyes gyártmányok "felkutatásával" helyett: felfuttatásával .........." 1960-évben nagyobb vállalataink egy sor intézkedést hajtőt Lak végibe, a ezek hatásai felmérhetőek és pozitív irányban hatnak, A múlt év végén, ez óv elején az volt a fő feladata a gazdasági vezetésnek, hogy alkalmassá váljon - az uj körülmények között - a határidők fogadására és biztosítani vállalaton belül a gyorsuló ügyintézést. Az év első négy hónapjára vonatkoztatva megállapítható, hogy döntési hatáskörök jobban decentralizálásra kerültek. Pl: az OGV felső vezetése az egész vállalatot érintő kérdésekben tarthat fenn jogot. Ugyanez van a Ganz-M^vagnál, a Minőségi Cipőgyárban és más vállalatoknál. A Pannóniánál az üzletvezetők teljes jogkörének biztosítása következett be, megszüntetve a középirányitó szerveiket* Ugyanakkor tapasztalható olyan, hogy az egyes vállalatokon belüli szervek megerősítése irányában hatott, hogy alkalmassá váljanak a feladatok végrehajtására. Elsősorban a kereskedelmi részlegek területén létszámban fejlődés következett be. Vállalati kereskedelem helyett egy valódi kereskedés kezd beindulni és a kereskedelem tervezésének gyakorlata kezd meghonosodni. A távlati számokkal való foglalkozás jelentős a Ganz-Mávagban, a Minőségi Cipőgyárban, a Május 1. Ruhagyárban. A termelés ellátás, az anyaggazdálkodás területén van jelentősebb átalakulás,egyes helyeken a kereskedelem és anyaggazdálkodás különválása, másutt külön ellátási igazgatóságot hoztak létre. Általános jellemvonás, hogy a műszaki fejlesztés és szervezés területére került jénóhány szakképzett munkaerő. Uj szerveket is hoztak létre, mint pl: az OGV-nél a Hiteltanácsot, ahol a vállalat egészét érintő kérdésekben közgazdasági szakértői gárda dönt. A döntési hatáskörök leadása azért következett be, hogy az irányitó apparátus színvonala javuljon, ezzel sikerült erősíteni a műszaki fejlesztést felső szinten és a termelő tevékenység felső szintjén a vezetésnek. Nem lebecsülendők ezek a szervezeti változtatások, melyeknek közgazdasági tartalma van. Ma már tapasztalható, hogy a vezetők munkaideje fokozatosan felszabadul a napi konkrét problémák ügyintézésétől a vállalat egészét érintő kérdésekre. Míg 1967-ben vezetésben a munkaidő 60 % a jelen és 4o a a jövő problémáinek megoldására ment, addig ma 25~J>o % a jelen és a többi a vállalatok távlati kérdéseire fordítható. Ennek következtében több idő marad az elemző munkára /pl* utókalkuláció/. Ez a vállalatoknál értékelhető, - az egyes gyártmányokra hogyan hatott és azok összeállításánál milyen szerepet kapott* •'.h V i___________________________ _______________________________________
