Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-04-12
I « n 16. 17. ! ITI* A/' el‘,,rl' •‘•vodmén.yok "llm,. re azonh*. i az .1 m megáll api iható, )IOr,y „ folüó irányító 'zr-rvek « központi I e ladatoknU< olyan törne,, /*»; rója nz HI A vizsgált területeken egyöntetű az a vélemény, hogy a Eértszerve-<óhh pár tb.1. zott; Agukra és osuosve*. tőségekre, hogy gyakran nem jut ,>iég zetek közvéleményt formáló tevékenysége különösen a pártkongresszus óba Idő helyi béreiének intenzív magyarázatára. A túlzott leterhel ér. minit, eijt> sokat javult. Ennek alapja az, hogy a párttagság most már szélesebblcörü -jut; Idő az niapszervezotek "karbantartó munkájára" «mJ alntl; az értendő tájékoztatást kap nemcsak a nemzetközi politika aktuális eseményeiről, hogy n politikai fel adatok végrehajtása és az alap. zervek szervezeti rend-hanem bel- és gazdaságpolitikai kérdésekről is. Jelentős előrehaladás betétein nem képez szerves egységet. Az alsó pártszervek munkájának egyik tapasztalható a párttagságnak a helyi kérdések eldöntésébe való bevonása fogyatékossága, hogy még nem értene'! eléggé ahhoz, hogy a fejűiről kapott területén is. információkat és Instrukciókat megfelelő módon lefordítsák sóját nyelvükre. Az elmúlt évben a pártszervezetek erejét nagymértékben lekötötte Pártszervezeteink nagy erő eszitésekoü tettek amink: érdekében, a gazdasági reform bevezetésének konkrét helyi előkészületei. Igyekeztek hogy az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatosan általánossá váljék n* 1 a párttagsággal megértetni a reform bevezetésének szükségességét, majd népgazdaság! gondolkodó mód. Ennek eredményeképpen az üzemel: dolgozóinak ezt fokozatosan a pártonkivüli dolgozókra is kiterjesztették. Ma mar a tekintélyes része ma már unjál; feladatát In személyes érdekeli, hozzá tudja pártszervezetek nem elégszenek meg a reform általános elveinek magyará^ illem1,keni a népgazdaság általános tendenciáihoz. Ugyanakkor a felső Írózatával, hanem a gazdasági vezetés bevonásával rendszeresen tájékozr bják nyitó szervek p tekintetben maximnlismust tanúsítanak, ugyanis, nem lea párttagságot, rajtuk keresztül az üzemek dolgozóit a reform konkrét hét elvárni azt egyszerű párttagoktól, hogy olyan fokú közgazdasági ismerőhelyi kérdéseiről. ^ tóik legyenek, mini; akár csak egy közepes képzett közgazdásznak. Ezért meg i A tagság tájékoztatására irányuló tevékenység fő fórumai az alapkell találni annak módját, hogy a népgazdaság összefüggő kérdéseit a reszervezeti taggyűlések, amelyeket számos helyen megelőznek a rendszeresen form kibontakozása során felmerülő gazdaságpolitikai problémákat közérthetártott alapszervezeti titkári értekezletek. A taggyűléseken a párttagság tőén, egyszerű ••mber.i. nyelven magyarázzuk párttagjainknak, hogy azok megfemegjelenése változó, de általában jobb, mint korábban volt, A tagság lelő munícióval felvértezve tudjanak érvelni. aktivitása nem mindenütt kielégítő. A taggyűléseken a felülről kapott A vizsgálat során problémaként fölmerült az is, hogy a sajtó, számtalan "kötelező" tóma mellett igyekeznek helyet biztosítani a helyi rádió ós b^l vízió Ilyen roppant méretű elterjedésének időnzakóban vizagazda sági tennivalók megtárgyalására. Számos helyen a párttagság kapott gáláira szorul szóbél' ag.l.<„■dónk módszere és stílusa is. E tekintetben tájékoztató alapján megvitatja az üzem vagy üzemrész dolgozóinak politikai két probléma jelentkezik. Az egyik, hogy az említett tömegközlés! eszközök hangulatát ós megszabjál!: szinte személyre szólóan az agitáció konkrét a nap minden szakában tömegesen árasszák információikat a dolgozók irányátennivalóit. A titkári értekezleteken a helyi kérdésekről szóló informaci- ^ 0% bán. A szóbeli agitáció ugyanakkor nem eléggé kapcsolódik a tümogkommuniók szintén nagy helyet kapnak, de ez különféle okok miatt nem minden eset- kdeión eszközökhöz, gyakran arra szorítkozik, hogy az ezekben látott, ben jut el minden párttaghoz. A párttagság közvéleményt irányitó tevékenysé- hallott vagy olvasott témákat ismételgesse, ez azonban nem elégséges, gének ezek a főbb szervezeti keretei. Ezek mellett különösen nagy szerepet A dolgozók azt várják tőlünk, hogy olyan kérdésre la választ adjunk, játszanak a csoportos beszélgetések. amelyek különféle okok miatt nem kerültek nyilvánosságra, hogy nocsak Több üzemi pártbizottság a politikai tömegmunka egyik legcélraveze- közöljünk, hanem magyarázzunk Is. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a több formájának tartja, mert e beszélgetések során sok fontos kérdést lehet felettes pártszervek az alsóbbakat több munícióval lássák el, hogy v alkotó módon megvitatni. párttagság ezzel bátrabban éljen, A pártszervezetek vezetőségeinek általános véleménye, hogy a A másik probléma az, hogy a szóbeli agitáció kialakult formát felsőbb pártszervek irányitó és segítő munkájának állandó javuló tendenci- nem igazodnak eléggé a kialakult életritmushoz. Valamikor egy pártnap ája segíti elő őket közvéleményt formáló tevékenységükben. Úgy értékelik, 2. \/p - 3 óra hosszat is eltartott, az azon résztvevők több-kevesebb tiihogy bel- és gazdaságpolitikai kérdésekben kapott tájékoztatók tartalma- releminel azt végig hallgatták. Ma azonban ritka kivételtől elteld&tve sabbakká, konkrétabbakká váltak. A kerületi pártbizottság a tennivalókat egy-egy rendezvényt 60 percnél tovább megtartani nem célszerű, a dolgozó] általában jól konkrétizálta a kerület adottságaira, egy része vidéken lakik, munka végeztével arra törekszik, hogy minél hamarabb hazakerüljön, a helyben lakók is igyekeznek otthonukba, házköríili J njO i/' í » k Wk Wk •% *■ __________ . -__________—• *■- ■■ - -- . - ■ - —• --- - - - - — -----— - - -- - -- - - - ------ ...........-
