Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-04-12
II' r f m • * 8 . forrásnak, hanem a szocialista rendszer olyan alapbézisának 1b tekintik, ellenőrzik a termékek minőségét és mind ezért a törzagárda tag kiemelt amelynek fejlődésétől függ jövőbeni, sorsuk alakulása. órabért kap. Ez azonban még az üzemek egy részénél nem általános. Ezért Ez általánosan jellemző ténynek mértéke attól függ, hogy az a törzsgárda tagok jelentős része úgy érzi, hogy sem erkölcsileg, sem üzemek vezetői a választott és a kinevezett vezető szervek milyen méranyagilag nincs megfelelően megbecsülve, tékben támaszkodnak a munkások véleményére, Az üzemi demokrácia egyik konkrét megnyilvánulási formája volt Elöntésében erre vonatkozólag a következőket Írják: R kollektív szerződések körül kialakult élénk vita. Ennek során a Május 1 •••kifogásolják, hogy az üzem törzsgárda tagsógát a gazdasági és mozgal-Ruhagyárban több mint 200 módosító javaslat érkezett a szerződést szer- V0S''G^és nem használja fel megfelelően. Kevés munkával bízza meg és az kesztő bizottsághoz, amelyből 70-et a végleges szöveg elkészítésénél te- A eddigi főleg a hévégi hajraknál fordultak hozzájuk." kintetbe is vettek. A Ganz Mávagban 1650 javaslat hangzott el, ebből ^ beszélgetések sorén több helyen felvetették, hogy a törzsgór-146-ot fogadtak el. Jó hatással volt a dolgozókra, hogy az el nem fogafeltételeit felül kellene vizsgálni, mert a jelenlegi helyzetdott javaslatokra is reflektáltak és megmagyarázták, hogy azok miért nem ^en Diai' nem ^^^ijék megfelelőnek. Javasolták, hogy a jövőben necsak az kerülhettek elfogadásra. Ugyanakkor egy sor területen nem tudták a kollekeltöltött időt vegyék figyelembe, hanem az ez idő alatt végzett munka tlv szerződés megkötését egybekötni az üzemi demokrácia fejlődésével. z«-\ a minőségét és az illető erkölosi, politikai magatartását is. Véleményünk A Keleti Pályaudvari Pártbizottság jelentésében a következők szerepelnek: szerint párt- és szakszervezeti szerveinknek az eddigieknél behatóbban "A kollektív szerződésről dolgozóinknak az a véleménye, hogy azt igen kell foglalkozni a törzsgárda problémáival, az üzemek vezetőit arra kell rövid idő alatt készítette el a MÁV, ezért a dolgozók véleményét már nem ösztönözniök, hogy felvetéseiket, javaslataikat vegyék figyelembe, általátudták figyelembe venni." A szerződés tervezetét itt is ismertették és ^nn QZ eddiginél jobban támaszkodjanak rájuk. megvitatták, de a dolgozók konkrét javaslatait al3ze.rződésben nem dolgoz- 6./ Az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző ták bele, a Vasutus Szakszervezettől azt a választ kapták, hogy majd az előkészítő munka sorén több Ízben merült fel a béren kívüli juttatások 1969. évi szerződésben fogják figyelembe venni. várható alakulásának kérdése. Ezzel kapcsolatban is számtalan riasztó Az EBGV-nél a kollektív szerződést a dolgozók még nem ismerik, híresztelés kapott szárnyra. A dolgozókra megnyugtatólag hatott, hogy mert az jelenleg még nyomdában van és csak. elkészülte után fogják a dől- az üzemi érkeztetés, bölcsödé, óvoda, üdültetés stb. költségei a leggozók körében ismertetni. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés több területen változatlanul megmaradnak. A béren kívüli juttatások olyan horderejű kérdés, amelynek bevezetését és végrehajtását a szakszer— kategóriájához kell sorolni a premizálást is. E vonatkozásban már nem vezet kör^emüködósével állandóan nyomon kell követni ós az ez évben szer- annyira megnyugtató a helyzet, mert mint ahogy a Ganz Mávag jelentése zett tanulságokat uz üzemi demokrácia szélesítése érdekében a jövő évi /—v ja jelzi: •'Vannak még esetek, ahol az egyenlösdi elve érvényesül. Több he— szerződés elkészültekor tekintetbe kell venni. lyen előfordul, hogy a problémákat /műszaki előkészítő szervek, szer-5./ Ezzel a kérdéssel — hogy a munkások magukénak érzik—e kesztés, Műszaki Osztály/ kapacitás-hiány pótlására használják fel, üzemüket - függ össze atörjiegárdóra való támaszkodás is. A vizsgált te- ezek mögött nagyfokú munkaidőn túli túlóra jelentkezik." rületeken ebből a szempontból rendkívül összetett kép alakult ki. Az ^ ^olSoz6k széles körben vetik fel, hogy az időszakos részüzemekben megkötött kollektív szerződésekben a törzsgárda tagjait jutalmazásokat céltudatosabban kellene a normál feladatokon túli plusz pótszabadságokkal ós egyéb kedvezményekkel igyekeztek kiemeltebb er- teljesítmények serkentésére felhasználni. Az egyéb juttatásokkal kaplcölcsi és anyagi juttatásokban részesíteni. A Ganz Mávagban a törzagár- , csolatosan aggályos hangok is hallatszanak, nevezetesen az, hogy az uj da tagok az uj kollektív szerződés alapján a nyereségrészesedés elosztá- gazdasági mechanizmus kibontakozása során a nyereség megfelelő hányasakor részesülnek előnyben é3 mostmár a törzsgárda jelvénnyel anyagi dából nem fog-e csökkenni a kulturális és szociális alapra szánt rósz. elismerés is jár. Erre vonatkozólag agitációnk nem ad megnyugtató választ. A Május 1 Ruhagyárban az előmunkás-rendszert a törzsgórdára ■ támaszkodva alakították ki, ezek segítik a művezető munkáját, a szalagon 1 Mi nj 23 J-v fi ___—-------- —-----------■* "' ——^ Á ■*i ^ -T. **r l-____________. _á___*___.------ . -------- --- . ... —---------------■----—----- ----......■■ ■ --------------------------- —-----------------■ i
