Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1966-01-22
, - 9 - £ egy-egy területre éti segítenek a PB, a pártszervezetek munkáját. Igaza van Csergő elvtársnak a kooperáció kérdésében. Mi decemberben tárgyaltunk olyan témát, melynél igen szerencsés lett volna ha Csergo, vagy Rachfat elvtórs részt vesz a vitában. Hasznos tapasztalatokat szerezhetett és adhatott volna mindkét területet érintő kérdésekben. Hasznos ez azért is mert külső elvtársak észrevesznek olyan dolgokat, melyeket esetleg mi nem veszünk észre. Minden beszámolási anyag felveti a határozatok végrehajtásának kérdését. Az lenne a megoldás, ha nem hoznánk annyi uj határozatot, a hozott határozatokat pedig kicsit következtesebben hajtanánk végre. Nagyon érdekesen veti fel az anyag, hogy sok az értekezletek száma. Ez igy is van, mert nemegyszer kerestünk benti elvtársakat és a válasz, értekeznek. Nyilvánvaló, hogy értekezni kell, de talán lehetne kicsit csökkenteni és ezzel több idő maradna a pártszervezetek számára. A reszortosok gyakoribb összehívására is szükség lenne. Havonta bejön az információs anyag és ha itt,kerületi szinten tájékoztatást kapnánk belőle, jobb lenne a helyi munka is. Korábban többször jöttek ki felső szervektől vezető elvtársak és különböző kérdésekről tájékoztatót tartottak. Jó lenne ezt folytatni, megérné a 1 ^ ^ fáradságot. Topálovits elvtárs: nekem az a véleményem, hogy ezen anyag előkészítése igen jó módszerekkel történt; több emberrel beszéltek és a kimunkálásába is több elvtársat vontak be. Ami az anyagot,illeti az a véleményem jó is, meg nem is. Jó azért, mert ami benne van az anyagban megfelel a valóságnak, a tényeknek. Hibája az, hogy túlságosan sok kérdést vet fel és ennek következtében, tartalmában nem volt mód egy sor kérdés elemzésére, melyre feltétlenül ki kel lett volna térni. Az lenne a javaslatom, nekünk ki kellene választani ebből az anyagból néhány olyan alapvető kérdést, melyre a későbbiek során a Pártbizottságnak vissza kell térni és azokat alaposabban kimunkálni, majd PB elé hozni. Másik a pártépitós kérdése, melyről már a bevezetőben is szóltam. Én kissé érdekesebben vetném fel. A statisztikai adatokból az tűnik ki, ha minden ^ tagjelöltet felveszünk, akkor is 25 évig tart, amíg a párt jelenlegi taglétszáma kicserélődik. Ehhez kapcsolódik az is, hogy elég nagy a kilépések számaránya. Ismeretes milyen tényezők befolyásolják a,pártópitési munkát, és itt kapcsolódnék az előttem szólott elvtársakhoz, A pártópitési munka hatékonysága, eredményessége azon múlik, mennyire látják és hogyan értékelik a párt tevékenységét, a párttagok.szerepét, jelentőségét. Véleményem szerint e téren nincs minden egyenesben. Egy sor kérdésben, jelentősen a tájékoztatás vonatkozásában nagyon sokszor a tagság tájékoztatása csak annyiban különbözik a széles körű tájékoztatástól, hogy az egy, vág,, másfél nappal előbb történik. A KB december 8-i határozatával kapcsolatos tájékoztatása is úgy nézott ki, hogy túlbecsülik a tagság ideológiai felkészültségét és feltételezik, hogy a kapott anyag alapján le tudják vonni a következtetéseket. Nagy népgazdasági kérdések vonatkozásában igy értékelni nem lehet a párttagság felkészültségét, hanem meg kell magyarázni, mi tette szükségessé ezen intézkedések meghozatalát. Bizonyos fokig elmosódott a határvonal a párttagok és a pártonkivüliek kozott. ív agyon sok helyen, különösen az alsóbb pártszervezeteknél nem látw a p;.irí 1x,any^i:# Ez ®lvekben helyes, de a gyakorlatban nem mindig szerencsesén jelentkezik. A pártonkivüliek is ugyanazt megkapják, arait a pár ^ago.í os így számosán felvetik, hogy most már nem kell alaposabban, külön is informálni, tájékoztatni őket, ’ . / . < \- - - 1
