Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1965-04-16
> áí taggyűlési beszámolókat közösen’készítettek, akkor eleget tettek a kollektív vezetés elvének. Olyan pártszervezet is akad,, ahol úgy vélekednek, hogy a kollektív vezetés a-pártvezetőség és a gazdasági vezetés együttműködését jelenti. Az utóbbi években megnőtt a választott testületek szerepe, jelentősége. A vállalat, intézmény életét érintő fontosabb gazdasági, politikai kérdéseket pártbizottsági, végrehajtó bizottsági, vezetőségi üléseken tárgyalják meg. Gyakran találkozunk olyan törekvésekkel, hogy a választott testület necsak ülésezzen, határozathozó szerv legyen, hanem tevékenyen vegyen részt az általuk hozott határozatok végrehajtásában,) A hiba az, hogy a vezető testületek egyes tagjai nem egyformán vesznek részt a közös munkában és nem ritka az olyan eset, amikor a munka "oroszlánrésze" a párttitkár, vagy egy-két’vezetőségi tag vállára hárul. Olyan esetekkel is találkozunk, -nem kis számban - amikor viszont a pártszervezet titkára nem számol )_ ' be a vezetőségnek, a párttagságnak - vagy ezt csak felületesen teszi - a felsőbb szervek határozatairól, nem tájékoztatja a vezetőséget, a párttagságot lényeges kérdésekről és igy sérti meg a kollektiv vezetés elvét. 3*/ Pártmogblzatások. A párttagság cselekvési egységét nagyban befolyásolja - erősítheti, vagy gyengítheti - ha a pártvezotosóg olyan feladatok megoldásival bizza meg az egyes párttagokat, melyekre képességeik, rátermettségük és egyéb tényezők alkalmassá teszik. A pártmegbizatasok értelmezése terén különböző nézetek tapasztalhatók. Van olyan szemlélet - és ez elég gyakori - hogy pártáé gbizatásnalej pártmunkának csak a konkréten megjelölhető funkció nevezhető, /vezetőségi tag, pártbizalmi stb./ Ez a szemlélet káros, mert figyelmen kivül hagyja a kisebb ^ pártmegbizatásokat rendszeresen és szívesen végző, de funkciót^ nem viselő aktiv párttagokat. Egyben gátolja az aktiv pártmunkát végzők számának növekedését. Kevés az olyan pártszervezet, ahol az u.n. hagyományos pártmun-' kán kivül - oktatásfelelős, propagandista,•faliujságfelelős stb.»ás megbízatásokat is adnak a párttagoknak. /Valamilyen konkrét jelentős gazdasági feladat jó elvégzése, a kezdő, vagy gyengébben dolgozó parttag, pár&onkivüli szakmai segítése, egy konkrét politikai megmozdulás megszervezése^stb./ Ehhez természetesen szükséges az egyes párttagok lehetőségeinek, képességeinek, törekvéseinek és érdeklődési körének alaposabb ismerete, valamint az ennek alapján végzett tudatos és rendszeres irányitó, ellenőrző munka, A pártmegbizatasok adása ennek hiányában az esetek többségében mechanikusan történik és nem hozza meg a kivánt eredményt. /Viszonylag kevés az olyan pártszervezet,- Ganz-Mávag, Május 1, OGV, néhány újság pártszervezete - ahol e téren kielégítő a munka./ E megállapításnál figyelembe kell vegyük természetesen az egyes pártszervezetek objektív adottságait is - vezetőség, tagság összetétele, összdolgozók,száma stb. Jo \ t- 14 -Wfc; ....
