Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1964-01-17
_ 7-„ ' « _ Z|. _ Az oktatási reform-törvénynek egyik célkitűzése, ho^y a tanuló sorban lévő ifyuság középfokú oktatását meggyorsítsák, igy a középfokú oktatás mértéke megnövekedett. A technikumokban 196p-re tervezett 396,ooo tanuló helyett 5^7,ooo tanuló fog tanulni. Itt 15o,ooo embernek van lehetősége, hogy "elvesszen", persze nem vész el. Ilyen tényező az is, hogy a term,szövetkezetek megszilárdulása, a gépesítés következtében az utóbbi éveknek viharos városba áramlása csökkenő tendenciát mutat, s ez gondot okoz a főváros vonatkozásában . Másik tényező, hogy a nyugdíjkorhatáron túl dolgozók száma erősen csökken. 1965-ben 557,000 bői 4-oo,ooo ember lesz, aki nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. Mindez azt jelenti, hogy az ipar extenziv növekedése szakaszából az intenzív növekedés szakaszába lépett. A munkaerő helyzetére a válasz egyértelmű, ez sem nem véletlen, sem nem káros, hanem fejlődésünkkel velejáró jelenség, természetes. Kötelező, szükséges és ki kell dolgozni az átfogó intézkedéseket. A munkaerőhiányt le lehet küzdeni műszaki fejlesztési intézkedésekkel, ► ^ korszerűbb munka- és üzemszervezéssel, de a hozzáállásnak is újnak kell lenni. Ha a hozzáállás nem olyan, amilyennek kellene lenni, az emberek nem értik meg miről beszélünk, s akkor nem tudnak megfelelően dolgozni. Káros szemlélet az, amelyik nem a műszaki fejlesztés és a tartalékok feltárásáról beszél. Nehéz testi munkák gépesítése, szállítások üzemen belüli kérdését meg kell oldani. Minden ember, aki gyárban dolgozik tudja, hogy veszteségidő, állásidő van, ha az 1963-as évre visszanézünk akkor nem egy vállalatnál azt tapasztaljuk, hogy mérhetetlenül sok túlóra van, itt-ott törvénytelen, állásidő volt és mégis túlóráztak. Ha a munkaanyag, ami a munka végzéséhez szükséges időben ott van, akkor nincs baj. A BPB ülésen az egyik nagy vállalat párttitkára elmondta, h gy ők evekre kidolgozták, felmérések alapján, milyen tartalékokat tudnak kimutatni, s igy üzemszervezéssel, intézkedésekkel 2o f realizálódott. Csergő elvtárssal a nyár folyamán voltunk az egyik, gyáreg ségben, s mint a Lomnici- csúcs olyan ugrásokat mutatott az áramfelhasznlásái diagram, az elektromos áram diagramja bizonyltja, ^ hogy a gépek mennyi ideig és milyen módon vannak leterhelve. Ahol lehetőség van ott a nőket munkába kell állítani, BPB anyagából vettem, hogy Budapesten a foglalkoztatott munkaképes női lakosságnak 78 %-va van foglalkoztatva, a férfi 98 %-a. A. BPB Hozott olyan dön/ test is, hogy a Munkaügyi Minisztériumnak meg kell nézni azokat a korlátozó rendelkezéseket, melyek következtében a nők egyes szakmában nem mehetnek még vállalaton belül is. Arra gondolok, meg kell nézni, a pénzt megéri, vannak olyan területek, ahol a férfi szakmunkást helyettesíteni lehet női munkaerővel, vagy csökkent képességűvel. Az említett nyugdijkeresben int^enziv agitáció történjék, hogy maradjanak vissza dolgozni. Vigyázni kell itt, adminisztratív eszközökkel nem lehet elérni, de ágit adóval szabad. Itt a BPB határozatára utalok, oiyan döntés is született, hogy a 60 évet betöltő embereknek a további munkábamaradását célzó anyagi ösztönzés is érvényesül. Arra felkérjük az aelvtársakat, hogy nyugodtan kiléoni az ágit adóval part- tömegszervezetek, gazdasági vezetés vonatkozásában és azt a 117,ooo embert, akik kiválnak a termelő munkából visszaszorítani. A munkaerőgazdálkodás tervszerűbbé tétele: tulajdonképpen arról van szó, hogy a munkaerőgazdálkodásnak ki kell lépni a keretekből. Pártszervezeteink egész sorában az utóbbi időben jelentős intézkedések történtek. Az a helyzet, hogy a munkaerőgazdálkdás ne a reszort, hanem az egész vállalat feladata le. yen. Q _______________________________________________________£ *■*> . •
