Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1962-03-27
A továbbiakban a taggyűlések előkészítéséről beszél, elmondja, hogy két előkészítő és egy csoportos titkári lett tartva, melyeknek HOrán az előre beküldött és a helyben föltett kérdések is megválaszolást nyertek, A kérdések sokrétűsége már mutatja a fejlődést* Milyen kérdések vetődtek fel? ”A pártellenes csoport tevékenységét ki irányította? Ha a kommunista társadalomban mindenki szükséglege szerint részesül.a termelt javakból, mi less a fejlődés hajtóereje? Iliiért van szükség arra, hogy.;a Sztálinnal kapcsolatos mindennemű emlékeztetőt megszüntessenek, A XXII, Kongresszus jelentősége a békés együttélés politikájának'gyakorlati elősegítése szempontjából. Milyen elvi összefüggés van a szocialista országok proletárdiktatúrái, és a Szovjetunió össznépi állammá válás, között?”stb, A taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a titkár elvtársak megértették, hogy ezek feladata elsősorban a pártpolitikai kérdésekkel foglalkozni /az elméleti és más jellegű problémákat a pártoktatás, illetve a pártnapok feladata tárgyalni/, A beszámolók általában alapos gondos munkával-készültek, hibájuk sok.; esetben az volt, hogy nem eléggé konkrétizálták a helyi feladatokat, A taggyűléseket, az A aktivitás vegyes képet mutat, inkább kérdések migt hozzászóllások w -hangzottak el. kő problémák: személyi kultusz, K.na-Álbánia, német ' kérdés, nemzetközi*munkásmozgalom egysége. A taggyűlésekből ssk scez le lehet vonni azt az általánosítható tapasztalatot, hogy azokat őszinte hang jellemezte,- sikerült egy lépést előre mennünk, ugyanakkor érezni, hogy a XX. Kongresszus anyagát ~ objektiv okok miatt - nem dolgoztuk fel kellő alapossággal, de az is megmutatkozott hogy a XXII. Kongresszus fő kérdéseit sem ismerik eléggé párttag-^ jaink. Ebben az időszakban elég nagy volt áz úgynevezett "hallgató embereknek" a száma, ; akiknek minden bizofanyal meg volt a véleményük, de ezt nem mondották* A pártnapok-ról elmondja az előadó, hogy még december hónapban két előkészítőt tartottak, igy-minden pártnapi előadó felkészülve tartotta' meg pártnapját; 1962, januárjában 280 helyen tartottak pártnapot kerületünkben, A pártnapokon az előzőkhöz viszonyítva emelkedett a létszám a kerület osszdőlgozóinak mintegy 20-25 %-a. részt- Q vett ezeken. Az aktivitás.;.nem volt elég nagy, hozzászólás kevés, inkább kérdések merültek fel • Ennek oka nem az érdektelenség, hanem inkább az, hogy a nagyiétszámp. pártnapokon .az emberek nem tudják úgy elmondani a véleményüket mint kisebb csoportokban. A felszólalások, kérdések többsége a kommunizmus programjával volt kapcsolatos'. Mint pl*: " A kommunizmusba a szükségének szerinti elosztás hogyan fog tör-^ ténni?” "A fegyverkezési verseny nem fogja-e a kommunizmus építését hátráltatni? Milyen lesz az emberek gondolkodásmódja a kommunizmusba? Mi lesz a párt szerepe -a.kommunizmusba? Melyen összhang van a Szovjetunió 20 evés terve és a mi 5 éves tervünk között? Az automatizálás milyen hatással lesz a dolgozókra?” stb. A pro'grsm mellett ^ ismételten felmerült'több irányban a személyi kultusz,‘az Albin és ' a kinai probléma. Pl.: "Miért kellett most a személyi multuszt ilyen élesen fölvetni? Miért nem léptek fel Sztálin^ idejen. a személyi kultusz ellen? Mi a biztosíték, hogy a sztálini időkénem ismétlődnek meg? Albánia elszakadt—e a szocialista^tábortól? Miért támogatja Kína Albániát?” stb, -i^zek^ellett fölmérőt mee a nemec békeszerződés, Kuba, és Eranciaorszag problémává, ■'•odD—oIdaluan vitatták a békés egymásmellett élés politikáját. Általánosítható tapasztalat az, hogy a pártnapok során a dolgozók politikai érdeklődése növekedett, biztonságérzetük erosöaött, habo-^ rus félelem csökkent. Pártszervezeteinknek az a^feladatuk, hogy a ; felmerült kérdéseket elemzzék és a válaszra várókat válaszoljak meg* •Z* I * ■: _ 2 ~
