Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1961-12-22
I :» 1 ' í Párt— és szakszervezeti funkoióba való v; laszt:'.soknál bizonyos anyagi érdekeket kell leküzdeni, mert akiket be akarunk állítani azok'azt mondják: nem nyugdíjas állás, nincs perspektíva. Szén lehet vitatkozni, lehet azt mondani, hogy ma munkás-paraszt hatalom van és kiknek kell itt a munkát végezni. Sokat kell beszélni, vitatkozni, hogy megfelelő nézotbeli változást érjünk ol. Tónálovios elvtárs: a jelentés alapos, átfogó képet ad. kekem az a v'őlerrínyem,~Tio “most már az ellenforradalom után a kádermunka alapjait megteromtettük, a határozatokat végreha jiottiik. kost azon kellene gondolkodni, hogy hogyan politizáljunk. Bizonyos fokig c :y olyan szemlélet kérdése, melyet bár többször felvetettünk, általában az elvtársak politikai feikészáltségében, a pártiskolai végzettségben szerepel, holott ez alapvetően helytelen ma átélés, helytelen kiindulóoont, mert ha valaki elmegy egy 5 hónapos iskolára anélkül, hogy előtte, vagy utána tanulna, ennek a felkészültsége nem ér semmit, mint annak," aki lo-14 éven keresztül rendszeresen tanult és tanított. , El kell érni oda, hogy most már túllépjünk őzen és ne csak azt néz, zuk végzett-e iskolát, vagy sem, hanem milyen az elvtárs politikai C Jr felkészültsége, kost már meg kell nézni azt is kik azok az elvtársak, akiknek ugyan pártiskolai végzettségük nincs, de éveken át tanultak. Ezekkel az elvtársakkal a káderutánpótlás szempontjából foglalkozni kell. Hágám sem tudok megfelelő megoldást, hogyan oldjuk meg ezt a kérdést, kicsit úgy néz :i, van egy funkció adva, - pártfunkcióból gazdasági funkcióba. Ez nem baj, de áoröitva jönnek a nehézségek. Innen is adódik, hogy 11 éve vannak pártfunkcióban, de igen kevés olyan esetet láttam - a legfelső szinttől eltekintve - hogy gazdasági funkciób 1 átment volna pártfunkcióba. Ennek a megoldását máris meg kellett volna keresni, mert számit', hogy a pártapparátusban is megfelelő szakmai és politikai felkészült seggel rendelkező elv társak legyenek. Természetesen ez nem csak kerületi, hanem országos probléma, kost a' szakszervezeti választások idején rá leéli irányítani a titkár elvtársak figyelmét, hogy a választások során, a káder utánpótlást minél messzebbmenőén vegyék figyelembe. Akik számításba jöhetnek, azokkal külön is foglalkozzanak és adjanak számukra pártfeladatokat, kezdve a bizalmi funkciótól. r~^ * Petrák eÍvtárs: örülök, hogy ez az anyag PB ülés elé került, igen hasznos és“egyetértek vele. Nagyon helyesen mutat rá az anyag, hogy szakítani kell az eddigi szűk káderpolitikával, ami a múltban igen nagymértékben és még ma is érezhető a káderek felkutatása, nevelése és felhasználása terén. Ki kell szélesíteni a káderesek számát r~ értem alatta azokat, akik funkcióban vannak, mert minden vezetőnek káder nevelőnek,,kutatónak kell lennie. Az az érzésem saját területen is és a Pártbizottság is nagyon szüle körben kutat és keres, amikor foglalkozik ezzel, holott ez a bizalom hiánya azokkal szemben, akikkel együtt dolgozunk. Talán az a kiinduló pont, félti a jelenlegi helyzetet és úgy akarja megoldani, hogy nemmegfelelő embereket állít be, s jelentkezik még a szűk ismerettsegi körből, azokra hajlandó számítani és támogat: i a javaslatukat* Ezzel szakítani kell és ki kell szélesíteni a kádernevelést és felkutatást. Nálunk többször felvetődik bizonyos munkakörök betöltése, mely PB ülésen fel lett vetve, s mindenki javasolt 5-lo embert, - 9 tagú vezetőség egyből tudott javasolni 4o embert. De, ha alaposabban végeznénk a kádermunkát és kutatást, altkor a 177 emberből jóval többet tudnánk, aki egyes munkakörök betöltésénél számításba jöhet. | i* ! o ; j O . / . 1 '
