Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1961-10-16

*

Bár nagyon nehéz mostmár hozzászólni, én mégis megteszem ezt.

Kzdeném talál azzal, amit a Parlamentben Kádár elvtárs mondott. Azzal kezdte, hogy felvetődik, hogy helyes-e a párt politikája, s akkor elmondotta azt, hogy egyesek sztálinistáknak, mások ti tóistáknak neveznek bennünket. Erre azt mondotta, hogy eddig sem Rákoáinalt, sem Bitónak nem volt bennünk különösebb öröme. Kádár elvtárs ebben a beszédében nagyon alaposan aláhúzta az egység kérdését, bizonyos kérdésekben. Rendkívül nagy jelentősége van abban, hogy helyes a párt politikája. Azt hiszem,

I _ hogy mi mindannyian egyetértünk ezzel. Itt tényleg olyanok vannak, akik elismerik, hogy ez a politika jó. Mindebből olyan ember áll Magyarországon, aki úgy érzi, hogy ez a rendszer jő és ez az övé, tekintet nélkül világnézetre, párttagságra, stb.

Helyes ez a politikai és mégis egy egész sor elvtárs van, aki magáévá teszi és a gyakorlatban egészen vad dolgok jönnek ki,

^ pedig számtalanszor meggyőződünk arról, hogy az egész magyar nép —

^ velünk jön és egyöntetűen követi a pártot.

Nemzeti, népi összefogásra van szükség, mondotta Kádár elvtárs.

A párt politikájának legjelentősebb részét a szövetségi politika alkotja-és láthatnánk ebben a helyes politikában azt, hogy a legmagasabb szinten a párt megvalósította a nemzeti-népi összefogást. Vannak bizonyos gátló körülmények és ezek nem megértése következtében nagyon furcsa dolgok állnak elő. Itt van a párttagság és a pártonkivüliek viszonya. A párt egyetlen tagja se érezze azt, hogy ő élvez valami előnyt és a pártonkivüliek fölött áll.

Annak idején, amikor arról beszéltünk, hogy a párttagság előny legyen-e, vagy hátrány, akkor nagyon világosan leszögeztük, hogy ez sem előny, sem hátrány. Nekünk ez a világnézetünk, ha esik, ha fuj és ezt keresztül vinni, rettenetes dolog. Ez az egyik kérdés, amit nagyon meg kellene értetnünk azokkal, akik még nem értik.

A másik dolog, ami szintén gyakran jön elő és a kerületben kevés f_ az előrelépés. Elvben mindenki egyetért a pártonkivülit a funkcióba határozattal, de ha van egy jó párttag, akkor azt rakják oda, még ha szakmailag gyengébb is.

Itt fölmerült a származás kérdésé, főleg az Orvosegyetemnél. Nyilvánvaló, hogy még sokáigtekintetbe vés szüle a munkás-paraszt fiataloknál, hogy még egy darabig hátrányban lesznek a polgári származásunkkal szemben, azt alapul véve, hogy az ő szüleik még mindig nem tudnak nekik nagyon segíteni és ez egy darabig még igy is lesz. Ennek van egy másik oldala is. Akiket felvettek az egyéb származásúak közül érzik azt, hogyha ők becsületesen viselkednek, szabad a pálya, szabad az ut. Nem elsősoi'ban azt kell nézni, hogy mit ir, mit mond, jár-e templomba, mert ha jár is, de becsületes ember és mi támogatjuk, hive a rendszernek, ezzel egész tömegek kerülnek közelebb hozzánk. Itt ebben az országban' bármi történjék is, mögöttünk tömegek fognak állni, ez fontos kérdés.

Mi történik a katonasággal kapcsolatban. Vannak olyan századok, szakaszok, akik megértették, levelet Írtak, ez a helyzet.

Sokkal több azonban az olyan, aki fel van háborodva-, hogy Behívják a hozzátartozóját és terjesztik azt, hogy ez a hadsereg ugyanolyan, mint a Horthyé, mint ez nem is lenne honpolgári kötelezettség. Milyen rendes dolog lenne az, hogyha megértenék ezt az emberek,

I- 1

i- 19 -------- -------------------------—-------------------- -------------------- ' " '^S^0^000m