Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1960-02-19

Nagyon sok magános asszony van a kerületünkben is, magukra hagyott, emberek, akiket főleg a tömegszervezeteken keresztül lehetne fel­keresni és segiteni, mert tapasztaljuk, hogy azóta amióta saját elvtársaink körében többet mozgunk, velük többet foglalkozunk, mennyi egyéni problémával kerülünk szembe és mennyire várják, hogy az emberi közelségen keresztül vezessük le problémáikat. Nem lenne helyes egy kicsit átmenni az ő módszereikre és kiképez­ni elvtársakat, akiknek később az lenne a pártmunkájuk. Itt nemcsak vallási türelem kérdéséről van szó, hanem nagyfokú tapasztalat is szükséges és rossz, ha egy sor műveletlen, vagy nagyon langyos, közhelyes érvekkel tudunk dolgozni. Rák elvtárs; az anyag megállapítja, hogy ez nem kampányfeladat, hanem folyamatosan évtizedekig kell ennek a munkának menni; ebben egyetértünk és szem előtt is fogjuk tartani. Bár hozzá kell tenni, hogy a mi mozgalmunkban; párt és tömegszervezeti vonalon is ez eddig csak kampányfeladat volt. Elmúlt évben a KB-nak volt egy ilyen anyaga, melyet letárgyaltunk, utána fellendült ez a munka, de utána ismét átengedtük ennek a munkának a területét 85-9o $-bán az ellenségnek. Ezt most ismét tartósan fel kell eleveníteni, meg­felelő emberek beállításával. Körzeti munka: itt sem tettünk ennek érdekében majdnem semmit. A körzeteket át kellene egy kissé alakítani úgy, hogy ott bizonyos klubélet alakulhasson ki. Mi ezt szerettük volna máris bevezetni, de minden esetben gáncsoskodásba kerülünk. A szocialista keresztelő, esküvő, temetés kérdésében előbbre kel­lene mennünk. Nagyon helyes, hogy speciális agitátorképző tanfo­lyamot szervezzünk, ahonnan kb. fél éven belül megfelelő, jó fel­készültségű elvtársak kerülnének ki, akik a különböző területeken megfelelő előadásokat tudnának tartani - mert figyelemmel kell lenni a más és más terület sajátosságaira, még a szabad pártnapok­nál is. Kérem, hogy mikor ezt az anyagot a körzeti titkárokkal megtárgyal­ják, előre kapjuk meg az anyagot, fel tudjunk rá készülni, hogy * ott valóban komoly vita alakulhasson ki. Balogh elvtárs: /TIT/ Megállapitás szerint az értelmiségnek igen nagy szerppe van abban, hogy milyen ütemben és mértékben sikerül a vallásos tömegeket kivonni az egyházi befolyás alól. Pl. egy-egy orvos, vagy pedagógus milyen hatással tud lenni a környezetébe, vagy hozzá járó személyekkel. Ahol értelmiségi körökben igen szinvonalas előadások hangzottak el, plv materializmusból, az nem maradt nyomtalanul. Persze nem arról van szó, hogy 8-lo elő­adás megoldja a kérdést, de előbb, utóbb eredményhez vezet. Nagyon hasznosnak tartanám, ha a kerületi Pártbizottság is meg­különböztetett gondot fordítana az értelmiségiek között végzett munkára. Sajnos a tudomány nem szolgálja azt, mellek segítenék ennek az elobbrevitelét, bár egynéhány dolog történt. Kár lenne azt hinni, hogy egyetlen Marxista Tanszékkel fogják.megoldani ezt a problémát. Egyetlen egyetemen sem oldják meg. Ott mondhatnak bármit, ha az oktatók nem állnak a marxizmus talaján. Probléma az, hogy maguk az oktatók sem felkészültek ezekben a kérdésekben, pedig ha a dialektikus materializmus hatja át az elhangzott elő­adásokat, akkor előre megyünk. Ehhez a munkához hozzátartozik az is, hogy a vezetők ismerjek egymás életét, munkáját, de ismerjék a beosztottak életét és munkáját, de a problémáikat is, amelyen segiteni is kell. Több helyenviszont az van, hogy több ember dolgozik egy-egy osztályon, vagy csoportban és a hivatali terü­leten túl majd semmit nem tudnak egymásról, egymás családi és magánéletéről. Mi történik azokkal a gyermekekkel, akik nem járnak hittanra? . / .- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom