Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1960-03-04
* ■ Kovács József elvtárs: a jelentés foglalkozik a műszakiak kérdésével” es az egyik határozati pont is ezzel kapcsolatos. Ennek összefüggését szeretném megvilágitani: a műszaki fejlesztést a munkások, technikai és műszaki dolgozók összefogásával lehet csak elképzelni. A Ganz-Mávagban bizonyos értelmiségellenes hangulag van, sőt fordítva is van lebecsülés. Meg kell mondani, hogy a mérnökök a konstrukciókat csak a munkásokon keresztül tudják bevezetni. De ahhoz viszont, hogy az alkotó munka mehessen, a műszakiak számára is nyugalmat kell biztosítani. Sajnos a kiegészítő jelentés is azt mutatja, hogy van még sok intrikus és úgy gondolom: ez nemcsak ganzgyári probléma. Ilyen nálunk is előfordul. Pl: Szép kabátot nem minden szabó tud tervezni. Nekünk van egy konstruktőrünk, 3.000 Ft-os fizetéssel, aki a kapitalizmusban tanulta ki a szakmát és az egész ideológiája csapnivaló, de kabátot azt tud csinálni. Én nem akarom őt dicsérni, de nekünk a termelés minőségének fokozása érdekében, a szocializmus építésére ezeket az embereket jól fel kell használni. Feltétlenül biztosítani kell a műszakiak brigádba való tömörülését, amely bizonyos konstrukciók elvégzését tűni ki, bizonyos időben. Az anyagban' szerepel, hogy az agitációval is segíteni kell a műszaki fejle sztés kérdését. Vitatkoztunk ezen az ipari csoporttal. Ők azt mondották, hogy visszük ezt a vonalat és az ujságirók, orvosok úgysem tudnak e kérdésbe beleszólni, holott most éppen Gege3i elvtárs mutatott rá, hogy lehet. A propagandánál a munkások és mérnökök egymásra való találását vinni kell megmutatva, hogy ezt, vagy azt a mérnökök, vagy a munkások hogyan valósíthatják meg. Ezzel elérhetjük azt, hogy egymáshoz közelebb hozzuk őket. Amellett foglalok állást, hogy^az anyagot ki kellene küldeni és nem ismételten elmondani, mert ebből tudnak dolgoztatni. Mausz elvtárs: termelékenység és műszaki fejlesztés: amim az egy fő egy napra esüPtermelésről beszélünk az nem helytálló műszaki fejlesztés, vagy termelékenység szempontjából. Az elvtársak a műszaki értelmiségről általában beszéltek. Termelékenység alapja a műszaki fejlesztésnek. Ha mi egy gyáron belül megfelelő árut akarunk kibocsájtani, akkor a gyártmányokat kelü/6lyanra megcsinálni. Tehát jó konstrukció legyen és olyan gyártmányokat konstruáljanak, amit az a gyár a legcélszerűbben tud előállítani és vigyázni keli arra is, hogy ne változtassák gyakran egy-éegy üzem profiíirozását. Mi kaptunk egy feladatot a dieselesitéssel kapcsolatosan és egy nagyobb összeget hozzá anélkül, hogy birtokunkban lett volna az a darab, amelyet le kellett volna gyártani. Nagyon helyesen fejtette ki Gegesi elvtárs a termelés és egészségügy kapcsolatának kérdését. Ezért megragadom ez alkalmat és^kérem, jöjjön el hozzánk s ilyen kérdésekről tartson a gyár dolgozóinak egy előadást. Németh elvtárs: beruházások kérdése; a javaslat 3*pontja foglalkozik ezzel nagyon helyesen. Azonban eg;v-két dolgot konkretebben: megitélésem szerint a beruházásoknál xigyelni kell arra, hogy a legdöntőbb és leggazdaságosabb problémákat oldják meg. A múltban erre nem is nagyon volt idő és problématikus volt. Fontos, hogy azon kérdésekre irányuljon, ami a vállalatnál a legnagyobb hasznot hozza, s a legdöntőbb problémákat oldja meg. Fontos, hogy az uj gépek mielőbb be legyenek állitva a termelésbe és jól, célszerűen legyenek kihasználva. A nehéziparban a gépek nincsenek jól kihasználva s ehhez járul az, hogy a fokozatosan fejlődő technika mellett nem * / • ........... ...... .... _ ................................................................ II I ....................................I .11. m —.... -------------------— - ■IIJ_L____________________________________________________________’ T a - 3 - // I t-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------'___:__________i
